Adattár
PAPP Gábor
alkalmazott grafikus, (Barczarozsnyó, 1918. július 22. - Budapest, 1982. június 3.)
1937-1941: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Haranghy Jenő. 1954, 1964: Munkácsy-díj; 1976: érdemes művész. Tanulmányai befejeztével Konecsni György munkatársaként kiállítás-kivitelezőként részt vett több olyan grandiózus propaganda-kiállítás rendezésében, mint a Közlekedési Kiállítás a Károlyi-palotában; az 1948-as plakátkiállítás és a tervkiállítások. Szervezőként is következetesen képviselte az alkalmazott grafika ügyét. 1975-ben felkutatta a korábbi évtizedek magyar plakátjait és jubileumi kiállítást rendezett belőlük. Választott mesterének, Konecsni Györgynek életmű-kiállítást rendezett a Műcsarnokban. Éveken át dolgozott a Hungarian Trade folyóiratnak, majd saját költségén lapot alapított, az egyetlen oldalból álló Grafikai Értesítőt. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségében a szakosztály titkáraként tevékenykedett. Tagja volt a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek. Létrehozója és lelkes szervezője az 1978-ban induló békéscsabai Alkalmazott Grafikai Biennálénak. 1962-től szervezte a Dorottya u.-i kiállítóteremben évente visszatérő csoportos (többnyire a Konecsni-tanítványokat tömörítő és ~ vezetését elfogadó), az alkalmazott ágakat sorra számba vevő grafikai kiállításokat, köztük az önironikus hangvételű Grafika '71-et, az 1978-as Falra hányt borsót és a 1981-es Pappolunk c. kiállítást. Ismert művei: a nívódíjas Budapesti Nemzetközi Vásár '70 (1970); a Videoton-plakátok (1973), a Vadászati Világkiállítás plakátja (1975); az Élet és Irodalom fejléce; a Budapesti Fürdőigazgatóság emblémája; a Képzőművészeti Világhét grafikai arculata (1978). Alkalmazott grafikai munkásságán keresztül elkötelezte magát az emberek esztétikai ízlésének, vizuális gondolkodásának formálása mellett. Az 50-es évek első felének figurális alkotásai után a sok színnel készült, látványosságra törekvő, alkalmazott grafikai alkotásokon keresztül jutott el, puritán személyiségének leginkább megfelelő, a minimalizmushoz közel álló szigorú egyszerűséghez, az általa jelképformálásnak nevezett, a sajátosságában következetesen képviselt grafikai arculatformáláshoz. Érett grafikáinak tömörségét a betű és a vonal átütő erejű alkalmazásával, a szükséges és az elégséges egyensúlyának mesteri megteremtésével érte el. A magyar reklámgrafikában iskolát teremtett.
Mesterei .
Haranghy Jenő.
Egyéni kiállítások .
1972 • Berlin
1983 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest (emlékkiállítás, kat.).
Művek közgyűjteményekben .
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Irodalom .
Interjú az év legjobb plakátfala előtt, Művészet, 1973/8.
Acsay J.: Mozaikkép egy életműről. ~ grafikus művészete, Művészet, 1982/6.
Frank J.: Szóra bírt műtermek, 1975.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról