Adattár
PAUER Gyula
szobrász, konceptuális és performansz művész, látványtervező, (Budapest, 1941. február 28. - )
Az 50-es évek 2. fele: Budapesti Képzőművészeti Tanácsi Díszítőszobrászati Szakközépiskola, mestere: De Battista Alajos; 1960-1962/3: a Képzőművészeti Alap Kivitelező Stúdiójának munkatársa, majd 1966-ig a Filmgyárban dolgozott mint kivitelező. 1972-1978: a Kaposvári Csiky Gergely Színház díszlettervezője; 1978-tól kezdve a Nemzeti Színház, 1982-től a Katona József Színház díszlettervezője; 1985-től szabad foglalkozású; 1990-1998: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szcenikai Tanszékének, 1994-től a Magyar Film- és Színházművészeti Főiskola tanára; 1968: Bonyhádi Zománcszimpozion; 1970, 1971: Villányi Szobrászszimpozion; 1973: Beispiel Eisenstadt. III. Nemzetközi burgenlandi festőhetek, Eisenstadt (A); 1978: Nagyatádi Szobrász Alkotótelep; 1969: A SZÜRENON csoport tagja; 1992-től: a Szinyei Merse Társaság tagja (1994-2000: elnök); 1994-től a Magyar Szobrász Társaság alapító tagja és alelnöke; 1996: a Széchenyi Irod. és Műv. Akadémia rendes tagja; a Belvárosi Művészek Társaságának tagja; a 70-es években díszleteivel több alkalommal elnyerte a kritikusok díját; 1993: Munkácsy-díj; 1999: a Koszorús Szobrász Díj. ~ művészetének alapproblémáit és témáit tágabb értelemben mind a mai napig meghatározzák a 60-as évek első felében elsajátított mesterségbeli fogások, amelyek közül a gipsz-használat és az "álcázás" technikája 1963 és 1966 között készített szobraiban jelent meg először autonóm igénnyel. E fémszobroknak ható, festett gipsz plasztikák együttesét, amelyek a modern, figurális szobrászat formalehetőségeivel való kísérletezés termékei, 1966-ban önálló kiállításon, 1985-ben pedig Egy láda szobor címmel új műtárgyként mutatta be. Az emberi figura redukálása, strukturálása, transzformálása (pl. székké), valamint az egy- vagy többnézetűség problémái fokozatosan egy absztrakt szobrászat felé vezették el, 1969-ben a Progresszív törekvésű festők és szobrászok, majd a Szürenon csoport kiállításán is nagy méretű gipsz szobrokkal szerepelt, amelyek leírására Beke László a "biomechanizmus" kifejezést alkalmazta. A plasztikai formák bonyolult kölcsönhatása eredményezte virtuális mozgást ~ az 1969 végén kiállított Biomobil c. műanyag szobrában valóságos mozgással váltotta fel: a nonfiguratív plasztika gombnyomásra vonaglani kezdett. Ugyanekkor a formai-vizuális hatásokkal való kísérletezés révén eljutott a plasztika valós formáinak álcázásához is: a tömbszerű, minimális alapforma felületére egy annak valós formáit meghazudtoló, másik forma képét rögzítette. 1970 nyarán a Balatonboglári Kápolnatárlatokon, októberben pedig egy filmforgatás ürügyén önálló kiállításon mutatta be ezeket a munkáit, amelyekkel kapcsolatban egy új művészet, a "Pszeudo art" fogalmát vezette be, amelyet egyes kritikusok korábbi, absztrakt plasztikái kapcsán is észrevettek, ~ az Első Pszeudo Manifesztumban elsősorban a szobrászat vonatkozásában tematizálta, a Pszeudo művészeti gyökereit a minimal artban és az op artban jelölte meg, ám mindemellett a Pszeudo szociológiai és filozófiai mondanivalóval is bírt, jóllehet ezen aspektusait ~ tautologikusan kezelte. A hagyományos illuzionista technika szórakoztató és látványos jellege a manifesztum, és egyes művek (Marx-Lenin, 1971) révén direkt politikai felhangot is kapott, s emiatt Pauer a hivatalos művészetpolitika által tiltott művész volt az 1970-es években. A Pszeudo-elvet monumentális (Villányi pszeudorelief, 1971) és konceptuális (Halál-projekt, 1972) alkotásokban, fotóművekben, film-tervekben fejlesztette tovább, műveivel elsősorban a hazai avantgarde művészetet bemutató csoportkiállításokon szerepelt itthon és külföldön egyaránt. 1972-től a kaposvári Csiky Gergely Színház díszlet- és jelmeztervezőjeként a pszeudo-elvet az "eleve pszeudo" színpadon is alkalmazta, és a rendezői koncepciót is meghatározó terveivel jelentősen hozzájárult a színház megújuló arculatának kialakításához. 1978-ban a Nagyatádi Szobrász Alkotótelepen megvalósított monumentális szabadtéri alkotását, a 131 feliratos táblából álló Tüntetőtábla-erdőt a hatóságok megsemmisítették, és elpusztult másik itt készített műve is, A Fa emlékműve (Pszeudo fa), amely egy hatalmas fatörzs volt, rajta a lehántott fakéreg képével. (A Tüntetőtábla-erdő virtuális rekonstrukcióját 1996-os akadémiai székfoglaló kiállítására készítette el.) E két nagyatádi művéhez kapcsolódtak az első pathoszformelek, amelyek a művek készítése és befogadása során átélhető, lehetséges fizikai és érzelmi állapotok, ill. reakciók performance-szerű előadásának megörökítései fotósorozatokon. Harmadik nagyatádi alkotása a Maya című szobor volt, amelyben a pszeudo-elvet a hindu filozófiával kapcsolta össze. A "pszeudo" istennő alakja köré szervezett rituális akciókból, szövegek és versek felolvasásából, improvizatív cselekvésekből és pathoszformelekből jöttek létre az 1978 és 1981 között megrendezett pszeudoelőadások, amelyekre különböző kultúrházakban, és ~ lakásán, az ún. Zöld Színpadon került sor. 1978-tól kezdve ismét a fővárosban élt és dolgozott. 1985-től kezdve nagyobb projektek vagy akciók keretében, sok esetben munkatársak közreműködésével valósította meg szobrászati elképzeléseit, amelyek középpontjában az emberi, elsősorban a női testről készült gipszlenyomatoknak és a pszeudo-elvnek az összekapcsolására tett kísérlet állt (Szépségakció, héjplasztikák sorozata). 1986-1987-ben Érmezei Zoltánnal és Rauschenberger Jánossal közösen alkották meg a fiktív művész és tájképfestő, Péry Puci alakját és életművét, 1990-1991-ben pedig ~ elkészítette a Torinói lepel szobrát, amelyet a Vatikánnak ajándékozott. Ez utóbbi esetben a pszeudo-elvet mintegy megfordította: nem egy létező tárgyról vagy testről levett lenyomatról van szó, amelyet ugyanarra vagy egy másik felületre helyezett vissza, hanem egy mindmáig megmagyarázhatatlan eredetű lenyomatról, amelyhez Pauer a háromdimenziós szobor formájában a testet alkotta meg. 1989 óta számos szobrászati pályázaton vett és vesz részt, több köztéri szobrát felállították. 1996-tól "álcázott vásznaknak" nevezett festményeket, valamint kisplasztikákat, sokszor konceptuális hátterű tárgyakat készít. Aktívan vesz részt különböző művészeti szervezetek közéletében és kiállításain, tanít, művészeti előadásokat tart (Egyszemélyes színház, 1995). 1985 óta elsősorban filmek látványtervezésével foglalkozik, s ezek némelyikében ő maga is szereplő volt: 1984: Tanítványok, 1987: Eldorádó (rend.: Bereményi G.); 1993: Szürkület (rend.: Fehér Gy.); 1994: Sátántangó (rend.: Tarr B.).
Mesterei .
De Battista Alajos.
Egyéni kiállítások .
1966 • ~, Hazafias Népfront Székháza, Pestlőrinc
1968 • Központi Fizikai Kutató Intézet KISZ Klub, Budapest • Fiatal Művészek Klubja, Budapest [Parrag Emillel]
1970 • PSZEUDO, József Attila Művelődési Ház, Budapest
1987 • ~ - Érmezei Zoltán - Rauschenberger János bemutatja P.É.R.Y. Puci Dráva-parti festményeit, Pécsi Galéria, Pécs (kat.)
1988 • Pauer • Depot, Francia Intézet (kat.)
1991 • A torinói lepel szobra, Bartók 32 Galéria (kat.), Budapest • A torinói lepel szobra /"La Santa Sindone", Magyar Akadémia udvara, Róma
1992 • Szépségakció. Szépségminták 1985-1990, Uitz Terem, Dunaújváros
1996 • Tüntetőtáblák 1978-1996 (akadémiai székfoglaló), Ernst Múzeum, Budapest
1997 • "Utolsó előtti munkafázis" (könyvlapbemutató), Pest Center Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások .
1968 • A bonyhádi zománcszimpozion anyagának bemutatója, Pécs
1969 • Progresszív törekvésű festők és szobrászok kiállítása, József Attila Művelődési Ház és Rákosliget, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs • Szürenon, Kassák Művelődési Ház, Budapest • Derkovits Ifjúsági Klub, Budapest
1970 • Mozgás '70, Janus Pannonius Múzeum, Pécs (betiltva) • Wystawa grupy artistow węgierskich, Poznań, Łódż, Szcecin • Kápolnatárlatok, Balatonboglár • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1971 • Sechs ungarische Künstler zum ersten Mal in Wien, Galerie im Griechenbeisl, Bécs • Kápolnatárlatok, Balatonboglár
1971-1972 • Anyag és forma a képzőművészetben, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Stúdió, Budapest
1972 • st. auby - jovanovics - lakner - miklós - pauer - tót, G. Foksal, Varsó • Direkt hét, Balatonboglár
1973 • Kápolnatárlatok, Balatonboglár • 8e B. de Paris, Musée d'Art Moderne, Párizs
1976 • Najnowsza Sztuka Węgierska, G. Sztuki Najnowszej, Wrocław • Expozíció. Fotó/művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
1977 • Möbius-kiállítás, Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1978 • Bencsik - Mizser - Pauer, Nagyatádi Fegyveres Erők Klubja, TF, Kaposvár
1979 • European Dialogue, B. of Sydney, The Art Gallery of New South Wales, Sydney • Szürenon 1969-1979, Kassák Művelődési Ház, Budapest • Textil textil nélkül, Fiatal Művészek Klubja, Velemi Alkotóműhely
1980 • III. Országos Díszlet és Jelmezterv Triennálé, Miskolc
Nagyatád, Óbuda Galéria, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest • 70-es évek, Bercsényi Kollégium, Budapest • Papírművek 1., Csepeli Papírgyár, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 5., Egyéni utak - öt művész, Óbuda Galéria, Budapest
1981 • Tendenciák 1970-1980, 6., "Kemény és lágy" posztkonceptuális tendenciák, Óbuda Galéria, Budapest
1983 • Új művészetért 1960-1975, Szeged • Művészeti szimpozionok eredményei 1., Szobrászat, Műcsarnok, Budapest • Film/Művészet, Budapest Galéria, Budapest • Dráma és tér. Magyar színházi és televíziós díszlet-jelmez 1979-1983, Műcsarnok, Budapest • Helyzet. A 70-es évek művészete a Sárospataki Képtárban, Budapest Galéria Lajos u., Budapest és Miskolci Galéria, Miskolc
1985 • 101 Tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda Galéria, Budapest
1987 • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Régi és új avantgárd (1967-1975). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1988 • Olympiade des Arts, Olimpiai Park, Szöul, Dél-Korea • Dadaizmus a kortárs magyar művészetben, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest
1989 • Szimmetria és aszimmetria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Más-Kép. Experimentális fotográfia az elmúlt két évtizedben Magyarországon, Ernst Múzeum, Budapest • Emlékmű 1956 vértanúinak a 301-es parcellában, Budapest Galéria, Budapest • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1990 • Mozgás '70-90, Modern Magyar Képtár, Pécs
1991 • Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Szinyei Merse Társaság kiállítása, Csók Galéria, Budapest • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Oszcilláció, Hatos bástya, Komárom (CSZ) • Műcsarnok, Budapest
1992 • DAgegen Verbotene Ostkunst 1948-1989, Hallein, Innsbruck, Klagenfurt, Villach, Bécs, Linz, Graz, Bozen, Barberino Val d'Elsa
1993 • Variációk a pop artra - Fejezetek a magyar képzőművészetből, Ernst Múzeum, Budapest
1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest
1995 • Európa • alkotás és újraalkotás, Műcsarnok, Budapest • Helyzetkép/Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1996 • A négy őselem. IV. Nemzetközi Szobrászrajz Biennálé, Vigadó Galéria, Budapest • Művészettörténet a kortárs művészetben, Uitz Terem, Dunaújváros • I. Nemzetközi Fényszimpózium, Eger • Viszontlátásra! (Marcel Duchamp magyarországi hatásai), Budapest Galéria Lajos u., Budapest • A Szürenon és a konceptuel art kapcsolata, Pest Center Galéria, Budapest
1997 • Diaszpóra (és) művészet, Magyar Zsidó Múzeum, Budapest • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest
1998 • A magyar neoavantgárd 1965-1972, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Látvány. Magyar művészet a színház és a film között, Műcsarnok, Budapest • Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár
1999 • XVI. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécsi Galéria, Pécs • Szék-mű. Belvárosi Művészek Társasága kiállítása, Nádor Galéria, Budapest • Műélvezés, Bartók 32 Galéria, Budapest • Sebet, kegyet, Óbudai Társaskör Galéria, Budapest • Nézőpontok/ Pozíciók. Művészet Közép-Európában, Museum Moderner Kunst, Bécs
1999-2000 • Global Conceptualism • Points of Origin 1950s-1980s. Queens Museum of Art, New York, Walker Art Center, Minneapolis, Miami Art Museum, Miami
2000 • Intuíció, Innováció, Invenció, Műcsarnok, Budapest • Kb 30 éve. Kápolnatárlatok Balatonbogláron, Artpool, P60, Budapest • Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában, Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest • Média Modell. Intermédia - Új képfajták - Interaktív technikák, Műcsarnok, Budapest • Dialógus. Festészet az ezredfordulón, Műcsarnok, Budapest
2001 • Old World / New World • Common Ground. A joint exhibition with work from members of Philadelphia Sculptors and the Hungarian Sculpture Association. Nexus Gallery, Philadelphia • A XX. század ujjlenyomata, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Szobrászaton innen és túl, Műcsarnok, Budapest • Kortárs magyar zománcművészet 1960-1995, Millennium Szalon, Budapest.
Köztéri művei .
Szöuli torzó (1988, Szöul, Olimpiai park)
A mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem 1956-os diákáldozatainak emlékműve (bronz, 1990, Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem udvara)
A második világháborúban hősi halált halt honvédek emlékműve (bronz, 1991, Mosonmagyaróvár, Pannon Agrártudományi Egyetem udvara)
A Magyarországról elhurcolt zsidó és antifasiszta áldozatok emlékére 1944-1945 (bronz, 1992, Ebensee, [A])
1848-1849-es szabadságharcos emlékmű (gránit, bronz, 1998, Pestlőrinc, Budapest)
Könyves oszlop: Cserépfalvi Imre emlékműve (bronz, zöld gránit, 2000, Cserépfalu, Cserépfalvi Emlékmúzeum kertje)
Sakkolimpiai emlékmű, (fehér gránit, 2000, Paks).
Művek közgyűjteményekben .
Artpool, Budapest
Első Magyar Látványtár Alapítvány, Budapest
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Művészetért Alapítvány, Dunaújváros
MMK/Stiftung Ludwig Bécs
Sárospataki Képtár, Sárospatak
Szcecin (PL)
Xantus János Múzeum, Győr.
Írásai .
több írása in: Pauer. Fotó- és szövegdokumentáció (összeáll. Szőke A.), Budapest, 1985
Az első pszeudo manifesztum, Második pszeudo manifesztum, Pszeudoelőadás, Receptleírás, Tüntetőtábla-erdő, Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból, Jelenlét, 1989/1-2.
Irodalom .
Perneczky G.: Forma és meghatottság, Élet és Irodalom, 1969. november 11.
Mezei O.: Progresszív fiatalok kiállítása, Művészet, 1969/11.
Perneczky G.: Három kiállítás, Élet és Irodalom, 1970. szeptember 10.
Groh, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa, Köln, 1972
Beke L.: Fotó-látás az új magyar művészetben, Fotóművészet, 1972/3.
Beke L.-Graf, U.: Junge Kunst in Ungarn, Werk, 1972/10.
Graf, U. És R.: ?...Pszeudo...?, Kunst-Bulletin des Schweizerischen Kunstvereins, No. 12., 1972
Pap G.: ~ról színpadkép ürügyén, Színház, 1973/6.
Asztalos, A. Cs. (Körner, É.): No Isms in Hungary, Studio International, 1974/3.
Saád K.: A képzőművészet titkos jelenléte, Színház, 1975/5.
Kovalovszky M.: A magyar szobrászat új útjai, Janus Pannonius Múzeum Évkönyv XVII-XVIII (1972-1973), Pécs, 1975
Beke L.: A pszeudo, Művészet, 1976/4.
Perneczky G.: A fekete négyzettől a pszeudo-kockáig, Magyar Műhely, 1978/56-57.
Csík I.: Individuum és kollektíva. Beszélgetés ~val, Színház, 1978/8.
Gyetvai Á.: Tízéves a Szürenon, Mozgó Világ, 1980/1.
Hegyi L.: Erdély - Hajas - Legéndy - ~. Alternatív művészet és a művészet státusza, 70-es évek. Bercsényi 28-30, 1980/2.
Sebők Z.: ~ pszeudo Maya-szobráról, Mozgó Világ, 1981/12.
Érmezei Z.: Éljen a Tüntetőtábla-erdő, mint... ...! - ~ tábláihoz, Beke L.: Kommentárok ~ "Tüntetőtábla-erdő"-jéhez, Szőke A.: (Tüntető)táblaerdő. ~ művének részleges rekonstrukciós kísérlete, AL/8., Budapest, 1984/2.
Mihályi G.: Relatív avantgarde. ~ mondja, M. G.: A Kaposvár-jelenség, Budapest, 1984
Pauer. Fotó- és szövegdokumentáció (összeáll.: Szőke A.), Budapest, 1985
Beke L.: Une pseudo-photo de ~, Photographies, No 8., Párizs, 1985
Gyetvai Á.: Sorsképek - sorsképletek az 1960-as évek hazai képzőművészetéből: ~, Hasbeszélő a gondolában. A Tartóshullám antológiája, Budapest, 1987
Körner É.: Gondolattöredékek Péry Puci képei kapcsán, Beke L.: Péry Puci tájképei, Bereményi G.: ("At first..."), Szőke A.: A látvány szerkezete, ~ - Érmezei Zoltán - Rauschenberger János bemutatja P.É.R.Y. Puci Dráva-parti festményeit (kat., Pécsi Galéria, 1987)
Körner É.: Az absztrakt és konkrét szobrász: ~, Filmvilág, 1987/5.
Dárdai Zs.: Kulisszatitkok. Beszélgetés ~val, Mozgó Világ, 1987/8.
Körner É.: Beszélgetés egy műalkotással, arról, hogyan alkotta meg magát
hogyan választott témát, amelyben a festői önteremtést végrehajtotta, Jelenkor, 1987/12.
Szőke A.: piros fehér zöld (in: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára), Budapest, 1989
Víz L., St. Auby T. (Szentjóby T.), Beke L.: ~: A torinói lepel szobra, Budapest, 1991
Szegő Gy.: A Torinói Lepel Szobra, Múlt és jövő, 1991/4.
Körner É.: PSZEUDO. Bevezető előadás a Kossuth Klub Pauer-estjén, Új Művészet, 1991/9.
Horváth P., Dr.: ~, a Pszeudo-páholy nagymestere, Jelenkor, 1991/10.
Boros G.: Verzió, ércnél maradandóbban, Élet és Irodalom, 1992. május 22.
Körner É.: Emlékmű az állhatatlan eszménynek. ~: Szépségminták, Jelenkor, 1992/6.
Bognár K. T.: A megidézett idő. ~ allegorikus szobrai, Új Művészet, 1992/8.
Az álcázott látszat. ~val beszélget Antal I., Magyar Napló, 1993. július 9.
Körner É.: Magyar avantgárd - izmusok nélkül, Új Művészet, 1994/4., 5.
Illúzió. ~val beszélget Antal I., Balkon, 1994/7.
Kutnyánszky I.: ~: A torinói lepel szobra, Árgus, 1996/3.
Ifj. Gyergyádesz L. Kortárs magyar zománcművészet, Kecskeméti Képtár, 1998
Ifj. Gyergyádesz L. Kortárs magyar zománcművészet, Magyar Iparművészet, 1998/2.
Boros G.: Hordozható, beteg szobrok, Élet és Irodalom, 2000. október 6.
Filmek .
Gulyás Gy.: Pszeudo, 1970 (Magyar Képzőművészeti Főiskola).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról