Adattár
BECK András
éremművész, szobrászművész, (Alsógöd, 1911. január 13. - Párizs, 1985. december 9.)
Apja Beck Ö. Fülöp szobrász, testvére Beck Judit festő. Először apjánál, majd 1929-1933-ig Kisfaludi Strobl Zsigmondnál, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1929-ben rövid ideig Anton Hanak volt a mestere Bécsben. 1930-ban Georg Kolbénál Berlinben folytatott tanulmányokat. 1934: a Szinyei Társaság díja a IX. Tavaszi Szalonon; 1943: a Szinyei Társaság nagydíja; 1947: a Szinyei Társaság díja; 1949: Kossuth-díj; 1950: Munkácsy-díj. 1929-1931 között többszört járt Bécsben és Berlinben. Kepes György révén kapcsolatba került német avantgárd művészekkel. Baloldali beállítottsága miatt egy év börtönre ítélték és 1933-ban kizárták a főiskoláról. 1945-től számos funkciót töltött be a művészeti életben. Egyik szervezője a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének, melynek 1947-ig főtitkára, majd alelnöke volt. Tagja volt a Művészeti Tanács Képzőművészeti Szaktanácsának. 1946-ban Kmetty Jánossal megalapította a Derkovits Kollégiumot, mely a Magyar Képzőművészeti Főiskolára fel nem vett munkás és paraszt származású fiatalok főiskolai felkészítésére alakult. 1946-1947-ben az intézmény igazgatójaként dolgozott. 1948-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1952-ben beválasztották a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnökségébe. 1957-től Franciaországban élt. 1965-ben műtermet kapott a Cité des Arts-ban, 1973-ban a Párizs melletti Clamart-ban telepedett le. 1959-től számos tanulmányúton volt. Tagja volt a Képzőművészek Új Társasága-nak, a Szinyei Társaságnak. 1934-től állította ki alkotásait. Korai művei jórészt elpusztultak. Nagyobb plasztikái a neoklasszicizmus formai megoldásai és az expresszív kifejezés ötvözésére törekedtek. A 40-es években született kisbronzai, érmei, expresszív mintázású, feszes kompozíciók. 1945 után több monumentális szobrát állították föl, melyek eltérnek a kor sematikus igényeitől. Itthoni korszakára a pszichikailag érzékeny karakterportrék is jellemzőek. Párizsi emigrációja kezdetén eleinte éremművészként aratott sikereket. Franciaországi korszakában nem tért vissza magyarországi művei zártabb formanyelvéhez. Stílusa az expresszivitás felé fordult. Kevés figurális művet alkotott, csak sejteti az alakot, vagy tárgyat. Legtöbb szobrára a frontális, de nem zárt kompozíció jellemző, melyek egymásra torlódó, egymás mellé rendelődő formákból épülnek föl. A plasztikák izgatott mintázásúak, felületük roncsolt. Tematikailag konkrét tragikus történelmi fordulópontoknak, vagy szimbolikus eseményeknek állít emléket műveiben (1956, harc, bukás, menekülés, remény stb.). Visszatérő motívuma az architektonikus szimbólumok plasztikai átírása. Jelentősek maszkra utaló arc-szobrai és monumentális művei.
Egyéni kiállítások .
1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1958 • Szenes Árpád műterme, Párizs
1963 • Galerie Lambert, Párizs
1964 • Palais des Beaux Arts, Brüsszel • G. De Drie Hendricken, Amszterdam
1969, 1971 • Galerie ARPA, Párizs
1975 • Gallery Babeth Cohen, New York
1978 • Galerie Casenave, Párizs
1978 • Musée de la Monnaie, Párizs
1982 • BP Building, Antwerpen • BP. Galerie, Brüsszel
1984 • Galerie Plexus, Chexbres (CH) • L'Union de Banques, Párizs
1985 • Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris, Párizs
1990 • Csók Képtár, Székesfehérvár (kat.) • Österreichische Galerie, Bécs.
Válogatott csoportos kiállítások .
1934 • IX. Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1935 • CL kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (nagyobb anyaggal)
1937-től • a Képzőművészek Új Társasága kiállításai, Nemzeti Szalon, Budapest
1938 • Modern magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
1940 • Mai magyar kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
1942 • Művészet szabadságáért, Vasmunkások Székháza, Budapest
1943 • 99. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1944 • A magyar művészet ötven éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1949 • Tíz magyar festő és szobrász, Musée d'Art Moderne, Párizs • Magyar érem- és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1954 • Magyar kisplasztikai és grafikai kiállítás 1800-1954, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1955-től • 6. Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1957 • A XX. sz. magyar művészete. I. Konstruktív törekvések, Nemzeti Szalon, Budapest
1957, 1959, 1961, 1963, 1965, 1967, 1969, 1971, 1973, 1975, 1977 • FIDEM nemzetközi éremkiállítás, Párizs • Bécs • Róma • Madrid • Athén • Róma • Prága • Köln • Helsinki • London • Krakkó, Budapest
1959-től • Salon de la jeune sculpture, Párizs
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Magyar művészet 1945-1949. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1982 • Tisztelet a szülőföldnek. Külföldön élő magyar származású művészek II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1987 • Réalités Nouvelles, Grand Palais, Párizs
1988 • József utca 37., Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • A Beck család, Városi Galéria, Pápa.
Köztéri művei .
Radnóti-dombormű (bronz, márvány, 1948, Szeged)
Felszabadítás és újjáépítés (dombormű, kő, 1948-1950, felállítva 1952, Budapest, A Szabad Nép Székháza, Kerényi Jenővel és Mikus Sándorral)
Dési Huber István-emléktábla (bronz, mészkő, 1949, Budapest, IX. ker. Ipar u. 11.)
Olvasó munkás (bronz, 1951, Budapest, XXI. ker. Béke tér)
József Attila (bronz, szobor, 1952, Budapest, XIII. ker. József Attila tér)
Bartók Béla (mészkő, mellszobor, 1955, Budapest, Városliget, 1966-ban áthelyezve a Margitszigetre)
Bartók Béla (bronz, portré, 1954, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművűvészeti Főiskola)
Természetjárók (bronz, 1958, Budapest, a Népstadion kertje)
Hommage a Béla Bartók - Bartók-kút (rozsdamentes acél, 1981, Genf)
Bartók-kút (rozsdamentes acél, 1985, Párizs)
Major T. síremléke (1988, Budapest Fiumei úti temető)
Bartók-kút (rozsdamentes acél, 1990, Székesfehérvár).
Művek közgyűjteményekben .
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Türr István Múzeum, Baja.
Irodalom .
Németh L.: (kat., bev. tan., Csók Képtár, Székesfehérvár, 1990, irodalommal)
Szabó J.: Fehérvári kiállítások I. (~ kiállítása), Beszélő, 1990. szeptember 22.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról