ROMÁN Viktor

#3947
szobrász, (Homoródszentmárton [Mărtiniş, RO],, 1937. március 12. - Saron-sur-Aube [FR],, 1995. április 12.)

,

1956-1960: Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskola, Bukarest. 1965: UNESCO-díj a távközlés százéves évfordulójának szoborpályázatán, Genf; 1967: a londoni Royal College of Art ösztöndíja 1994: Francia lovagrend (Chevalier des Arts et Lettres). Tömör absztrahálásra, stilizáló egyszerűsítésre törekvő formaalkotása A. Bourdelle, É. Hajdu és C. Brancusi művészetének tanulságai nyomán bontakozott ki. Alkotói eredetiségére a kritika már pályája kezdetén fölfigyelt. Számottevő sikereket ért el, s a jelenkori európai szobrászat élvonalába emelkedett azután, hogy 1968-tól véglegesen Franciaországban telepedett le. Fémből és kőből készült alkotásai között egyaránt vannak kisplasztikai munkák és köztéri szobrok (Táncospár; Bagoly; Sárkány; Torzó; Húsevő növény; Kapu; Eke; Saron harangja; A trójai faló; Kárpátok kapuja).

Egyéni kiállítások . 

  • 1962 • Magheru T., Bukarest

  • 1965 • Dalles T., Bukarest

  • 1966 • Schneider G., Róma • Leewarden Princeshof M. (NL) • Wiebenga Galerie (CH)

  • 1995 • Párizs (emlékkiállítás a francia Grafikai és Szobrászati Alapítvány szervezésében)

  • 1997 • Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Irodalom . 

  • Schileru, E.: ~, Bukarest, 1967

  • Hommage a ~ (kat., Párizs, 1995)

  • Passuth K.: Szerszámok, csónakok, kapuk és zárak, Új Művészet, 1997/7-8-9.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról