VADÁSZ György

#4956
építész, (Budapest, 1933. február 18. - )

,

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán, rögtön utána a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat építésze lett Boros Zoltán műtermében. 1972: Ybl-díj; 1976: Magyar Kultúráért Érdemérem arany fokozata; 1979: Pro Urbe-díj; 1984: Pro Arte-díj; 1993: Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje; 1996: Pro Architectura-díj; Budapest Építészeti Nívódíj; Az Év Háza fődíj; 1997: Az Év Háza különdíj; 1998: Kossuth-díj; budapesti Pro Architectura-díj; 2000: a Nemzeti Színház tervpályázatán első díjat nyert. 1957-től 1964-ig az IPARTERV csoportvezető építésze volt, közben 1958-1961 között elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskoláját, mesterei: Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly, Dávid Károly voltak. 1964-től szakosztály-, majd osztályvezető a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, 1978-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskolájának tanárává nevezték ki. 1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, ill. Baja főépítésze. 1984 ~ a XLI. Velencei Biennálé installációját tervezte Varga Imre szobraihoz. 1985-ben címzetes egyetemi tanári rangot kapott, ekkor kilépett a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatból, ugyanebben az évben megalapította az Artunion Széchenyi Építőművész Stúdiót, amit 1988-ig vezetett. 1986-ban Pásztó főépítésze; 1989-1990 között a PÉCSITERV budapesti irodájának vezetője lett. 1991-től saját cége, a Vadász és Társai Építőművész Kft. vezetője. ~ az elmúlt néhány évtized egyik legjelentősebb építésze. Rendkívül sokrétű munkásságának első évtizedében (60-as évek vége, 70-es évek) az elsők között volt, aki a "nemzetközi modern" épületek merev struktúráit a tömegek élénk megmozgatásával, ritmikus tagolásával oldotta, festői elemekkel gazdagította. Néhány családi házán egyfajta F. L. Wright ihlette építészeti gondolat figyelhető meg (pl.: családi ház, Budapest, Erdőalja út), más épületein pedig természeti, ill. vernakuláris építészeti formák vizsgálata és felhasználása (Gellérthegyi víztároló; Borospince, Szigliget; katolikus templom, Balassagyarmat). ~ tudatosan kizárja magát mindenfajta stílusirányzat köréből, végső soron a posztmodernhez hasonlóan arra törekszik, hogy az épületeket bensőségességgel, a "mesék világával" töltse meg. Városközpont-terveit "építészeti táj" módjára formálta meg, az érdekelte, miként tud építészet és természet egymáshoz hasonulni. Természet és enteriőr kapcsolata nemcsak teljesen nyitott rendszerű saját családi házán, hanem a korábbi épületeitől formailag jelentősen eltérő "Új Bauhaus"-házain is nagy hangsúlyt kapott. E művein az anyagi és technológiai lehetőségek optimális kihasználása, tiszta térszerkezet, s a "Bauhausos" formák mellett némi japán hatás érezhető. Fontos feladatának tartja, hogy az építészet és a képzőművészet egykori szerves együttélését újra megteremtse, de úgy, hogy a képzőművészeti alkotás ne csak applikatív kapcsolatban legyen az épülettel. Ezzel függ össze képzőművészeti beállítottsága is: szabadkézi tervei, elképzeléseit rögzítő skiccei kvalitásos grafikák is egyben; gellérthegyi víztárolója pedig szobrászati műként is szemlélhető. Számos köztéri szobor, emlékmű tervezésében, ill. architektúrájuk megépítésében is részt vett.

Mesterei . 

  • Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly, Dávid Károly.

Jelentősebb megvalósult építészeti tervei . 

  • kórház (1971, Budapest, X. ker., Tétényi út

  • diplomata lakóház (1971-1972, Budapest, Budakeszi út 46.)

  • MEDOSZ-székház [Mészáros Endrével] (1975-1979, Budapest, Jókai tér)

  • Gellérthegyi víztároló [Széll Andrással] (1975-1981, Budapest, Hegyalja út)

  • Gellért Pezsgőfürdő [Fohl Máriával] (1975-1979, Budapest, Gellért fürdő)

  • családi ház (1976-1977, Budapest, Erdőalja út 96.)

  • zalaegerszegi városközpont I-II. üteme - ún. csipkeházak [Horváth Judittal] (1976-80)

  • Krisztina II. Crossbar telefonközpont [Horváth Judittal] (1981-1986, Budapest, Városmajor u.)

  • autóbusz végállomás [Kovács Miklóssal] (1986, Nagykőrös); bajai városközpont I-II. üteme [Nánay Évával, Specker Attilával] (1986-90)

  • mintalakótelep [Ádám I., Czér P., ifj. Eleöd Á., Fogarasi F., Horváth M., Kovács M., Tekeres I., Tóth T.] (1987-1991, Dunakeszi, Tábor út)

  • sorházak [Tóth Tiborral] (1987-1990, Pásztó); családi ház [Ádám Ildikóval] (1987-1988, Budapest, Tündér u. 4.)

  • társasház [Váncza Lászlóval] (1990, Budapest, Mátyás király út 48.)

  • Művészeti Aukciók Háza (1990, Budapest, Mátyás király út 11.)

  • pásztói városközpont első üteme (1990-91)

  • családi ház (1990, Budapest, Óra út 11.)

  • zalaegerszegi városközpont III. 1. üteme [Tekeres Ildikóval] (1990-91)

  • társasház [Vadász Bencével] (1991, Budapest Zöldlomb utca 44.)

  • pásztói városközpont II. üteme [Ádám Ildikóval] (1993)

  • mediterrán borospince [Basa Péterrel] (1993, Szigliget)

  • zalaegerszegi városközpont III. 2., befejező üteme [Tekeres Ildikóval] (1995)

  • irodaház [Ádám Ildikóval] (1995, Budapest, Orbánhegyi út 49.)

  • OTP-lakókert [Gulyás Évával, Tekeres Ildikóval, Vadász Bencével] (1996, Budapest, Csatárka u.)

  • üzlet- és lakóház [Basa Péterrel, Takács Tamással] (1996, Budapest, Árpád út 56.)

  • saját családi háza (1996, Szentendre)

  • lakóegyüttes [Takács Tamással] (1997, Vác, Hattyú u.)

  • New Bauhaus lakónegyed [Váncza Lászlóval, Miltényi Miklóssal, Király Noémivel] (1997, Budapest, Beregszászi út)

  • katolikus templom [Gulyás Évával] (1997-1998, Balassagyarmat)

  • ravatalozó [Vadász Bencével] (1997-1998, Vác)

  • New Bauhaus-lakótelep további három egysége [Ádám Ildikóval, Király Noémivel] (1998)

  • Átriumház [Ádám Ildikóval] (1998, Telki)

  • Átriumház [Tekeres Ildikóval] (1998, Szada)

  • hannoveri EXPO 2000 magyar pavilonja (1999-2000).

Képzőművészeti alkotásai . 

  • Dózsa-emlékmű [Marton Lászlóval] (1974, Mezőtúr)

  • Nemzeti Emlékhely [Szlezák Gusztávval, Kő Pállal, Kiss Sándorral, Szabó Istvánnal, Király Józseffel, Illés Gyulával, Bencsik Istvánnal, Pölöskey Józseffel] (1976, Mohács)

  • József Attila-szobor [Marton Lászlóval] (1981, Budapest)

  • Gellérthegyi kilátókő [Lesenyei Mártával] (1982-1984, Budapest)

  • Gábor Áron-emlék [Kiss Sándorral] (1984, Budapest)

  • I. Béla király szobra [Lesenyei Mártával] (1987, Szekszárd)

  • Zsigmond király szobra [Kiss Sándorral] (1988, Pásztó)

  • Szt. István király szobra [Kirchmayer Károllyal] (1988, Kalocsa)

  • Bezerédj-emlék [Benedek Györggyel] (1988, Szedres)

  • Zrínyi Miklós [Tóth Bélával] (1989, Zalaegerszeg)

  • Aradi vértanúk köve [Bartos Endrével] (1990, Baja)

  • Szondy-emlék [Kő Pállal] (1990, Drégelypalánk)

  • Latinovits Zoltán szobra [Melocco Miklóssal] (1991, Balatonszemes)

  • a muhi pusztai csata emlékhelye [Váncza Lászlóval, Kiss Sándorral] (1991)

  • Köztársasági emlékmű [Basa Péterrel, Kiss Sándorral] (1994, Budapest)

  • Koldus-kapu [Vadász Bencével, Kő Pállal, Lehoczky Jánossal] (1995, Budapest, Szt. tér)

  • Nepomuki Szt. János Baldachin [Czér Péterrel] (1996, Pásztó)

  • Cserháti kapu [Czér Péterrel] (1997, Pásztó, Városközp. parkja)

  • Szt. István-emlék és kereszt [Kiss Sándorral, Czér Péterrel] (1998, Somlóhegy)

  • Millenniumi emlék a Duna parton [Czér Péterrel] (2001).

Egyéni kiállítások . 

  • 1971 • Műcsarnok, Budapest [Vilt Tiborral]

  • 1981 • Festőterem, Sopron • XLI. Velencei Biennálé, Velence.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1989 • Művészetek Háza, Pécs.

Irodalom . 

  • Kúnos L.: Beszélgetés ~gyel, Architectura-sorozat, Budapest, 1999.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról