Adattár
VINKLER László
festő, grafikus, művészeti író, (Szabadka, 1912. október 1. - Szeged, 1980. december 2.)
1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano: Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi.
Mesterei .
Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár.
Egyéni kiállítások .
1942 • Városi Múzeum, Kupolacsarnok, Szeged
1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged
1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1961 • Reggio Emilia (OL)
1963 • Képcsarnok, Szeged
1968 • Szabadka
1971 • Az én világom, Szeged
1973 • Salgótarján
1976 • Dunaújváros
1979 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged
1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét.
Válogatott csoportos kiállítások .
1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest
1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged
2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza.
Válogatott írásai .
Aba Novák Vilmos, Délvidéki Szemle, 1942/1-2.
Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954
Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7.
Összehasonlító biográfia, A szegedi Tanárképző Főiskola rajz tanszéke III. képzőművészeti kiállításának katalógusa, Szeged, 1967
Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967
Szegedi festészet, Művészet, 1968/1.
Korstílus és térfelfogás, A tanárképzés módszertani problémái. A szegedi Tanárképző Főiskola 1967. október 25-28. között rendezett nemzetközi tudományos ülésszakának anyaga. Szeged, 1968
Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1.
Évszázadunk stiláris metamorfózisa, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1969
Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972
Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973
Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976
Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1.
Irodalom .
Szelesi Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6.
Dér E.: ~ köszöntése, Művészet, 1972/6.
Szelesi Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1.
D. Fehér Zs.: Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8.
Tandi L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12.
P. Szabó E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28.
Endrődy E.: Akropoliszi pillanatok. (~ rajzai Devecseri Gábor verseihez), Kortárs, 1983/2.
Papp L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9.
Szuromi P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994
Muladi B.: ~, Szeged, 2001
Szuromi P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001.
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról