Adattár
ÁttekintésLexikonMappákKönyvtérKutatási partnerekHősi Emlék

WEICHINGER Károly

#5201
építész, (Győr, 1893. október 12. - Budapest, 1982. február 20.)
Weichinger Károly alkotói adatlapja

,

A Műegyetemen szerzett diplomát 1921-ben. 1954: Kossuth-díj; 1976-ban a műszaki tudományok doktora; 1983: a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérem. 1922-44 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára, egyidejűleg két évig a Műegyetemen is tanított. 1928-ban a Pécs város szabályozására kiírt pályázaton ~nak Dörre Endrével és Kőszeghy Gyulával készített terve nyert (egyes elemei megvalósultak). 1929-ben Dörrével közös tervvel megnyerte a Győr városrendezésére kiírt pályázatot. A 30-as években jelentős egyházi és középületeket tervezett (pálos kolostor, Budapest; temetőkápolna és pálos templom, Pécs; Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest). A mára műemléki védettségű Napraforgó utcai villatelep 18. számú lakóháza is ~ alkotása. Iparművészeti és belsőépítészeti munkássága is jelentős. Az 1938-39-es New York-i Világkiállítás magyar pavilonjának tervezője. 1940-ben a Központi Városháza bővítésére kiírt pályázaton Kertész K. Róberttel közösen készített tervére I. díjat kapott. Több köztéri emlékmű építészeti részét tervezte (Arany János emlékpad, Budapest, Városliget, 1932 [elpusztult]; Erdélyi 2-es huszárok, budai Vár, 1934; Prohászka Ottokár emlékmű, Székesfehérvár, 1943; Lenin, Budapest, Dózsa György úti Felvonulási tér, 1965 [a szobor 1989-ben, az architektúra 1990-ben lebontva]). 1945-69 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Városépítési, majd a Középülettervezési Tanszék vezetője. I. díjat nyert a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilon (1951), a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem [Rados Jenővel 1953-ban közösen készített] és a Pesti Vigadó újjáépítési terve (1956-57). A három nyertes pályamű egyike sem valósult meg. 1964-ben elkészítette a Dózsa György úti Felvonulási tér rendezési tervét. Nyugdíjasként az UVATERV-nél tanácsadóként dolgozott. Javaslatai figyelembevételével épültek meg az M7-es autópálya tájba illeszkedő hídjai. Részt vett a budapesti metró állomásai építészeti kialakításában. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Tervezői hagyatékát a Magyar Építészeti Múzeum őrzi. Életművét 1994-ben Rimanóczy Gyula terveivel együtt az OMVH székházában mutatták be.

Legfontosabb megvalósult épületei . 

  • lakóház (a 30-as években, Budapest, Szegedi út 60.)

  • villaház (1931, Budapest, Napraforgó u. 18.)

  • lakóház (1931-32, Budapest, Bimbó út 61.)

  • lakóház (1932, Budapest, Törcsvár u. 20.)

  • temetőkápolna [Nedtvich Andorral] (1932-34, Pécs)

  • Pálos kolostor (1934, Budapest, Szt. Gellért rakpart 1.)

  • Szilágyi E. Gimnázium és óvoda [Hübner Tiborral] (1935-36, Budapest, Mészáros u. 5-7.)

  • Uránia Mozi [Nedtvich Andorral, Visy Zoltánnal] (1936, Pécs)

  • Pálos templom (1937, Pécs)

  • nyaraló (1937, Leányfalu)

  • Magyar csárda (1938, Berlin, Nemzetközi Kézművesipari kiállítás)

  • Világkiállítás magyar pavilonja [Olgyay Aladárral] (1938-39, New York)

  • kertészeti kiállítási csarnok (1938-39, Városliget)

  • pártház (1952, Csepel)

  • lakóház [Virág Csabával] (1961, Budapest, Liszt Ferenc tér 6.).

Fontosabb publikációi . 

  • Az ideális családi ház, Budapest, 1928

  • Közlekedési építmények építészeti és esztétikai vonatkozásai, Budapest, 1963

  • Egy építész számvetése, Budapest, 1978/9.

  • Szobor keresi helyét, hely keresi szobrát, Budapest, 1987/4.

Irodalom . 

  • JAJCZAY J.: Mai magyar egyházművészet, Budapest, 1938

  • HALÁSZ Á.: A budapesti városháza kibővítésének tervpályázata (klny.), Budapest, 1940

  • BORBÍRÓ V.-VALLÓ I.: Győr városépítéstörténete, Budapest, 1956

  • SCHALL J.: Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 6. sz. OTP-lakóház, Magyar Építőművészet, 1961/4.

  • NAGY E.: ~, Magyar Építőművészet, 1982/5.

  • MENDÖL ZS.: Pécs építészete a két világháború között, Magyar Építőművészet, 1983/2.

  • PAMER N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986

  • HAJÓS GY.: ~, Magyar Építőipar, 1993/5.

  • Rimanóczy Gyula és ~ (szerk.: HADIK A.-HAJDÚ V.-PRAKFALVI E.-RITOÓK P., kat., Magyar Építészeti Múzeum, 1994)

  • FERKAI A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995

  • PUSZTAI L.: A világkiállítások története, Műemlékvédelem, 1996/2.

  • Pest építészete a két világháború között, (szerk.: FERKAI A.), Budapest, 2001.

Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.

Információk a lexikonról