Adattár
BONA KOVÁCS Károly
festő, szobrász, (Salgótarján, 1897. október 15. - Budapest, 1970. június 26.)
1911-ben Nyíregyházán kovácstanonc, majd 1915-ben Budapestre került és a MÁV Gépgyár munkása lett. Munka mellett rajzkörbe járt, majd 1918-ban besorozták. 1920-23, 1929-30: Magyar Képzőművészeti Főiskola, 3 évig festő szak, mestere Réti István, 1 évig szobrász szak, mestere Kisfaludi Strobl Zsigmond. Ligeti Miklós szobrászművész műtermét is látogatta. 1923-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjával Párizsba utazott és beiratkozott a Julian Akadémiára, ahol Émile-Antoine Bourdelle és Paul Landowski voltak mesterei. Kőfaragó és szobrászmestereknél vállal munkát. 1926-29: hazatért és elkészítette a salgótarjáni római katolikus templom Szent József-oltárát. Végleges hazatelepülése előtt fél évre ismét Párizsba utazott. 1928-ban elkészítette a salgótarjáni Meszes hegyre tervezett Kálvária tervét, amely 12 domborműves stációból, a kezdőpontjánál barlangban elhelyezett szoborcsoportból és végpontjánál kápolnából állt volna. Az 1943-ra elkészült Kálváriához végül nem kápolnát építettek, hanem három keresztet állítottak fel. A harmincas években több egyházművészeti feladatot kapott Nógrád megyében. 1942-ig számos köztéri szobormegbízást kapott szülővárosától. 1942-ben Rákoshegyre költözött. Egyházi megbízásokat a világháború után is kapott.
Mesterei .
Réti István, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Émile-Antoine Bourdelle, Paul Landowski.
Köztéri művei .
Kálvária
Hősi emlékmű (bronz dombormű, 1932, Salgótarján, déli római katolikus templom falán, áthelyezve a temetőbe 1970)
Dr. Förster Kálmán polgármester szobra (bronz, 1932, ismeretlen helyen)
Báthori István-szobor (kő, 1933, Salgótarján)
Abonyi Lajos (bronz, szobor, 1933, Kisterenye).
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról