Adattár
ANTAL Károly
szobrász, (Budapest, 1909. június 23. - Budapest, 1994. május 26.)
1925-1927: Iparművészeti Iskola, díszítőszobrász szak; 1928-1934: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mátrai Lajos, Szentgyörgyi István. 1931: Balló Ede-díj; 1934-1935: római ösztöndíjas; 1935: Ferenczy István-díj; 1937: Főváros Ferenc József díja; 1937: Párizsi világkiállítás, ezüstérem; 1952: Helsinki szellemi olimpia kitüntetettje; 1954: Munkácsy-díj; 1958: Csók István-érem; 1992: a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, polgári tagozat; 1993: Kossuth-díj. Tanulmányúton járt Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Romániában. 1935-től a Százados úti művésztelepen élt és dolgozott. 1931 óta kiállító művész, minden jelentős csoportos kiállításon részt vett. A római iskola második nemzedékéhez tartozik, és ide sorolja stílusa, a múlt iránti fogékonysága, művészi szemlélete is. Klasszicizáló stílusa Ohmann hatására alakult ki, akinél 1931-től dolgozott. A harmincas évek elején indult szobrászgeneráció egyik legtöbbet foglalkoztatott, tehetséges mestere volt. Monumentalitás iránti hajlama (pécsi Dóm apostolfigurái), kompozicionális merészsége emlékműszobrászatában nyilvánult meg, míg a dekorativitáshoz való vonzódása, az architektúrához való igazodás képessége épületplasztikáin érvényesült. Kedvelt témája az emberi alak, mely hagyományos témát biztos mintázással, változatos módon formázta meg. Korai szobrait tömörítés, egyszerűség jellemzi, aktfiguráin az archaikus kuroszó és korészobrok hatása dominál. Portréit, még a konkrét személyekről készülteket is, tartózkodó arckifejezéssel, a korhoz köthető frizura ellenére időtlenséggel ábrázolta (Grantner Jenő). A Római Iskola stílusának jellegzetes példája s egyben a műfaj egyik kiemelkedő alkotása, a szobrász számára sikert hozó Gellért és Julianus (1935-1937) emlékmű. Az 1935-1944 között rendszeresen kiállító 8 festő 8 szobrász csoportosulás tagjaként nemzeti hangvételű (Kőrösi Csoma Sándor, 1941-1968), de a klasszikus hagyományokat őrző magyar emlékműszobrászat újjáélesztésén, megteremtésén fáradozott. A realista és neoklasszicista törekvés érvényesül későbbi műveinél is, ennek köszönhetően pályája zökkenőmentesen folytatódott a világháború után. Ő készítette el 1945-ben az első - az obeliszk típusnak modellül szolgáló - szovjet hősi emlékműveket (Szabadság tér, Gellért tér). Az ötvenes évektől rendszeresen kapott épületplasztikai, restaurálási megbízatásokat a nagy köztéri feladatok mellett. Birkózók című szobrát felállították a Népstadion szoborparkjában, részt vett az Operaház szobordíszeinek elkészítésében. A hatvanas évektől jól érzékelhető köztéri műveinél az adott évtizedre jellemző modernizáló stiláris felfogás (Solymász, 1975).
Mesterei .
Mátrai Lajos, Szentgyörgyi István.
Síremlékek .
Klapka György, Balassa János (Kerepesi temető).
Egyéni kiállítások .
1973 • Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk
1979 • Műcsarnok, Budapest
1985 • Városi Könyvtár, Érd.
Válogatott csoportos kiállítások .
1934 • Egyházművészeti kiállítás, Róma
1935, 1936, 1938, 1939, 1941, 1944 • 8 festő 8 szobrász, Nemzeti Szalon, Budapest
1936 • Újabb római magyar művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1936, 1938, 1940 • XX-XXII. Velencei Biennálé, Velence
1937 • Párizsi világkiállítás
1938 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1939 • Krakkó • V. Nemzetközi Képzőművészeti kiállítás, Kassa
1940 • Magyar Művészetért, Műcsarnok, Budapest • Sport-díj kiállítás, IPM
1941 • Magyar Egyházművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1942 • "1942", Nemzeti Szalon, Budapest
1943 • Őszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1944 • Svájci magyar kiállítás • 7. Nemzeti Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1946 • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1947 • Ötven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének II. Szabad Nemzeti kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Rippl-Rónai Társaság, Nemzeti Szalon, Budapest
1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1959, 1962 • 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • A magyar katona a szabadságért, Műcsarnok, Budapest
1952 • Helsinki • Bukarest • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1954 • Magyar Plasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957, 1964 • III., VIII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás, Miskolc
1959 • Moszkva
1960 • Felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1967, 1969 • I., II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1969 • Magyar Művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest.
Köztéri művei .
Gellért és Julianus barát (bronz, 1937, 1976, Budapest, I. ker., Halászbástya, majd Hilton Szállóba áthelyezve)
Szent István megkoronázása (dombormű, mészkő, 1938, vár, Esztergom)
Szűz Mária (kőszobor, 1938, Budapest XII. ker., Városmajori templom mögött)
Szent I. László (szobor, ruskicai márvány, 1940, Budapest X. ker., Pataky tér)
12 apostol (1940-1963, Pécs, Székesegyház oromzatán)
Szovjet hősi emlékmű (mészkő, 1945, Budapest XI. ker., Szt. Gellért tér, lebontva)
Szovjet hősi emlékmű (mészkő, bronz, 1945, Budapest V. ker., Szabadság tér)
Könyves Kálmán (Ezredéves emlékmű, dombormű, bronz, 1945 után, Budapest XIV. ker., Hősök tere)
Birkózók (alumínium, 1955, Budapest XIV. ker., Népstadion)
Építészet (dombormű, mészkő, 1956, Budapest XIII. ker., Máglya köz)
Női figura (szobor, bronz, 1956, Miskolc, Albert-telep, Hunyadi J. Művelődési Ház)
Tavasz (dombormű, bronz, 1957, Budapest VII. ker., Royal Szálló)
Bokszoló (kő, 1957, Almásfüzitő, Sportpálya)
Vízhordó csacsi - Csacsi korsókkal (alumínium, 1958, Budapest X. ker., állői út 136. előtt)
Lantos nő (plasztika, alumínium, 1960, Operettszínház, Budapest VI. ker., Nagymező u. 17.)
Melpomené (mészkő, 1961, Debrecen, Csokonai Színház, homlokzat)
Női akt (kútszobor, márvány, 1961, Szeged, Szegedi Orvostudományi Egyetem)
Csajkovszkij és Moniuszkó (1961, Budapest VI. ker., Operaház)
Csacsi (bronz, 1960, Budapest III. ker., Solymár u. 12., óvoda)
Vadorzó (bronz, 1960, Budapest II. ker., Törökvészi út 67-69., iskolakert)
Ifjúság (plasztika, alumínium, 1966, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem, Koll.)
Jókai Mór (szobor, mészkő, 1966, Kazincbarcika, Jókai tér)
Kandó Kálmán (szobor, mészkő, 1967, Miskolc, Tiszai pu. előtt)
Kőrösi Csoma Sándor (szobor, bronz, 1968, Pécs, Kőrösi Cs.-Dandár u.)
Felszabadulási emlékmű (szobor, mészkő, 1969, Csanádpalota, Fő tér)
Táncsics Mihály (portrészobor, mészkő, 1969, Orosháza, Táncsics Múzeum Gimnázium)
Berzsenyi Dániel (mellszobor, mészkő, 1970, Egyházashetye, Berzsenyi Múzeum)
Eötvös-emlékoszlop (kő, 1971, Sághegy)
Vasúti centenáriumi emlékmű (bazaltkő, 1971, Celldömölk)
Szarvas (plasztika, bronz, 1972, Nagymáté, Vadászház)
Életfa (dombormű, diófa, 1973, Jánosháza, Házasságkötő t.)
Kisfaludy (mellszobor, süttői mészkő, 1974, Tét, Kisfaludy Emlékház)
Auguszta tehén (szobor, bronz, 1975, Martonvásár, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet)
Felszabadulási emlékkő (kő, 1975, Celldömölk)
Állatfigurák - Brémai muzsikusok (plasztika, bolgár mészkő, 1976, Nagykanizsa, Attila u., óvoda)
Thököly Imre (mellszobor, süttői mészkő, 1979, Vaja, Vay Ádám Múzeum parkja)
Sághegyi Vénusz (1979, Celldömölk, lakótelep)
Lovag és heroldja (kő, 1983, Budapest I. ker., Vár - Fehérvári rondella)
Kőrösi Csoma Sándor (portré, mészkő, 1984, Érd, Magyar Földrajzi Gyűjtemény)
Kisfaludy (mellszobor, bronz, 1988, Győr, Kisfaludy Színház).
Művek közgyűjteményekben .
Fővárosi Képtár, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Museo d'Arte Moderna, Róma
Firenze
New York.
Irodalom .
Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955
Antal K.: Új szobrok hétköznapjai, Művészet, 1960. szeptember
N. Pénzes É.: Művészet, 1965. április
A magyar szobrászat 1920-1945 (bev. tan.: Kovács P., K. Kovalovszky Múzeum, Székesfehérvár, 1966/34.)
Százados úti művésztelep kiállítása (Csap. E., Elischer B., kat.-összeáll., Budapest 1966)
Romváry F.: II. Országos Kisplasztikai Biennálé (kat., Pécs, 1969)
D. Fehér Zs.: Jubileumi beszámoló helyett, Művészet, 1970. április
Rózsa Gy.: A "rómaiak" 1945 után, Művészet, 1977. december 26.
Kubassek J.: Kőrösi Csoma Sándor szobra Érden, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1., 1985
Pótó J.: Emlékművek, politika, közgondolkodás, Budapest, MTA Történettudományi Intézet, 1990/47.
Kovács P.: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Életünk, XXVIII. évf., 1990
Ónody É.: Türelmes ajándékozó.Új Tükör, XXI. évf. 39. sz., szeptember
Kovács P.: A tegnap szobrai, Szombathely, 1992
Az adatok az Enciklopédia Kiadó által kiadott Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I-III. köteteinek digitális változatából származnak. A kötetek tartalmát nem frissítjük, csak közreadjuk.
Információk a lexikonról