Szép Béla asztalos, fafaragó, iparművész 1893-ban született Cegléden. Tizenöt éves korában a budapesti Magyar Királyi Iparművészeti Iskola növendéke, az esti tanfolyamok csoportjában. Az iskolai értesítőben szereplő jelzés szerint ezen iskolából kimaradt, okát nem ismertetik.

Az 1910-es években Szép Béla valószínűleg elvégezhetett egy tanítóképzőt, mert 1922 előtti években az ózdi gyári iskolában tanított, s ebben az iskolában kezdett szobrászattal foglalkozni. Ezután Budapestre került, mert 1922-ben már budapesti szobrászként vett részt a Nemzeti Szalon kiállításán, ahol faszobrai nagy elismerést nyertek. 1923-ban, az április 21.-23. között Ózdon rendezett amatőr képző- és iparművészeti kiállításra már budapesti szobrászként küldött néhány faszobrot gyűjteményéből.
Mindezt a Magyar Jövő 1923. április 29-i számában olvasható újságcikkből következtethetjük.

Legközelebb 1925-ben, harminckét éves korában találkoztam a nevével egy régi újságcikkben, mint aranyéremmel kitüntetett faszobrocskái kiállítójaként. Ezután, 1944-ig találtam újságcikkeket arról, hogy több kiállításon sikerrel vett részt, melyeket a következőkben fel fogok sorolni. Ezekből az egyik legérdekesebbek az 1927. évi szentesi Tiszavidék kiállításon szereplő faragott kis faszobrai, mert ezeket a forrásnak köszönhetően név szerint megismerhetünk: kaszás, öregasszony fej, imádságos asszony, vető paraszt, öreg paraszt és lovas. Sajnos ezekről a sikeres szobrokról fénykép nem maradt fenn, s hollétük is ismeretlen. Kiállításokról, aranyéremről, jutalmazásról, nemes ízlésű faragásokról olvashatunk, de ezekről csak az újságcikk maradt fenn, fénykép nem.

Jelentős munkájának tekinthető az 1938-ban hársfából kifaragott tíz, 70-80 cm-es nagyságú harangjáték figura is, Budapest II., Keleti Károly utcai Krisztus Király-templom tornyába,
melyeket Gecső Sándor szobrász szobrai után készített.

További jelentős munkái a Farkasréti temetőben, az 1930-40-es években készített nagyméretű sírkeresztjei, melyekről Tóth Vilmos: A farkasréti temető története c. könyvében írja, hogy „a régi Farkasréti temető síremlékeinek speciális csoportját jelentik.”

1940-ben, fatárgyak kiállításával szerepelt a VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon, a VII. Triennálén. 1944-ben sikerrel szerepel a VII. Nemzeti Kiállításon feszület és szárnyas oltár alkotásaival.

1944 után, ötvenéves kora éveiben, az archív újságcikkekben szereplő, Szép Béláról szóló kiállítási hírek megszüntek. Egy érdekes hirdetést találtam viszont 1964-ból. Ebben Szép Béla által tölgyfából készített 11 darabos magyaros, művészi kombinált szobabútort hirdetnek eladásra. Ebből arra gondolok, hogy idősebb korában lehetséges, hogy bútorasztalos munkával, s talán ajándéktárgyak készítésével foglalkozott, ezekből biztosította jövedelmét. Ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy 1948-50-ben, a telefonkönyvekben, a budapesti XII. kerületi Böszörményi úton, mint iparművész és asztalos mester szerepel. Feltételezhető talán, hogy készített továbbra is kisebb szobrokat is, s azokat a Művészeti Alapnál zsűriztetve értékesítette.

Szép Béla budapesti iparművésznek tekinthető. Az iskolás évei után Budapestre került, erről a források tanúskodnak ^[1]. Lakhelyeiről a forrásokban lehet olvasni, köztük az 1925. évi újságcikkben rákoshegyi mivoltáról ^[4], 1927. évi forrásban a VIII. kerületi ^[5], és1938-1943. évi telefonkönyvekben a II. kerületi Keleti Károly utcai lakóhelyéről ^[16]. A régi telefonkönyvekben szerepel, az 1948-1950. évi szerint, hogy a budapesti Böszörményi úton van telefonszáma, de erről egy helyi visszaemlékező azt mesélte, hogy ott az asztalosműhelye és irodája volt, a ház alagsorában ^[19].

Szép Bélát 1937-ben felvették a Magyar Néprajzi Társaság tagjai közé. Tagja volt a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapnak, mely művészetének elismerését jelzi.

Szép Béla 1970-ben, 77 éves korában elhunyt. Végső nyughelye a Farkasréti temetőben van, hamvai a 618-as jelű fülkék (CC) 382. számú, feleségével közös urnafülkében nyugszanak.
.......................................................................................................................................
Életrajzát, alkotói pályájának ismertetését a következő forrásokból állítottam össze:

1893-ban született Szép Béla Cegléden. https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/10697/szep-bela (Szép Béla alkotói oldala)

1908-1909. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítőjében szerepel Szép Béla neve. 1908-1909. évi esti tanfolyamok II. csoportjában, „kimaradt” jellel ellátva. Ez lehet a magyarázata, hogy nem találtam a végzettek névsorában. ^[1]

1910-as években elvégezhetett egy tanítóképzőt, s utána az ózdi gyári iskolában tanított. Ebben az iskolában kezdett szobrászattal foglalkozni. Ezt a Magyar Jövő 1923. április 29-i számában olvashatjuk, illetve az újságcikkből következtethetjük ^[27].

1922. május. A Nemzeti Szalon tavaszi kiállításán szerepelt a Templomba menet c. fa alkotásával. Erről Magyar Jövő 1923. április 29-i számában és a Nemzeti Szalon kiállításainak katalógusa (1922. május.) olvashatunk.^[26]
.
1923. Szép Béla budapesti szobrászként, mint volt ózdi tanító, faszobor gyűjteményéből küldött néhányat Ózdra, az 1923. április 21.-23. között tartott amatőr képző- és iparművészeti kiállításra. Szobrai ezt megelőzően a Nemzeti Szalon kiállításon kiállításán szerepeltek, s azokról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Erről a Magyar Jövő 1923. április 29-i számában olvashatunk ^[27].

1925. Az esztergomi Szent Benedek rendi Szent István Gimnázium dísztermében Szép Béla szobrász alkotásai is szerepeltek. (a kiállítás utáni cikk, a Séta a kiállításon – Esztergom, 1925. 74. sz.. újságban olvasható.)^[2]

1925. szeptember: Kiállítás az esztergomi főreáliskolában. A róla szóló hír: „A terem külső képét nagyban emelték Szép Béla iparművész faszobrocskái.” ^[3]

1925. A Séta a kiállításon c. cikkben olvashatjuk:, hogy Szép Béla rákoshegyi iparművész szobrai aranyéremmel lettek kitüntetve. Ez az Esztergom, 1925. 74. sz.. újságban olvasható. ^[4]

1927. a szentesi, Tiszavidéki mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális kiállításon kiállított (a forrás 56. oldalán), szobrászat csoportban: "Szép Béla, fafaragó iparművész. Budapest, VIII. Pál u. 5. sz. néven. Kiállított művei: Kaszás. (Ara 320 pengő), Öregasszony fej (Ara 320 pengő), Imádságos asszony (Ara 200 pengő), Vető paraszt (Ara 200 pengő), Öreg paraszt (Ara 90 pengő), Lovas. (Ara 160 pengő)." ^[5]

1929: Kiállított fafaragásokat a Debreceni Műpártoló Egyesület (DME) képzőművészeti és iparművészeti téli tárlatán. Ezt írták róla a Debreczeni Újság 1929.12.08-i számában: „Az iparművészeti csoportban nagyon szép fafaragásokat állított ki Szép Béla iparművész. Szobrai és dísztárgyai egyaránt a fafaragás remekei. A legapróbb részlettől a legszélesebb formázásig dolgozik biztos kézzel és művészettel.^[6]

1929: A DME előzőekben írt kiállításáról a Debreczeni Újság 1929.12.10-i számában írták Szép Béláról:”…szintén nagy feltűnést keltenek Szép Béla budapesti fafaragó munkái, amelyek a fővárosban is nem egyszer hatalmas sikereket értek el.” ^[7]

1931. A Nemzetközi Vásáron a kormányzó úr, a magyar tárgyú faszobrok és használati iparművészeti tárgyak kiállításánál Szép Béla iparművészt megszólítással tüntette ki és melegen gratulált a díszes kiállításhoz. ^[8]

1932: Kiállítási érmet kapott Szép Béla iparművész a IV. Országos Kézművesipari Kiállítás kitüntetettjei között. ^[9]

1933. A KÉVE egyesület Lakásművészeti kiállításán részt vevő iparművészek között fatárgyakat állított ki. A magyar Iparművészet 36. évfolyam 1.-2- számában olvasható. ^[10]

1935. A magyar Divatcsarnok ajándéktárgy-tervpályázatán, a 33 jutalmazott pályázó között van Szép Béla. A tervpályázat célja a tömegesen előállítható, de iparművészek által tervezett ajándéktárgyak születése volt. Erről a Magyar Iparművészet 38. évfolyama 226. oldalán olvashatunk. ^[11]

1937. Az 1937. évi Párizsi Nemzetközi Világkiállítás magyar pavilonjában fatárgyakat kiállító Szép Béla iparművész neve az aranyérmet nyertek között szerepel. Ezt a Magyar Iparművészet 41. évfolyam 1938. Kiállítások kiadványában olvashatjuk, ahol beszámoló szerepel az 1937. évi párizsi világkiállítás díjazottjairól ^[25].

1937. A kiállító művészek között szerepel fatárgyakkal, az Iparművészeti társulat által szervezett karácsonyi vásáron. Ezt a Magyar Iparművészet 40. évfolyam, Kiállítások kiadványában olvashatjuk. ^[12]

1937: Szép Béla iparművészt felvették a Magyar Néprajzi Társaság tagjai közé. ^[13]

1938. Kifaragta hársfából a Budapest II., Keleti Károly utcai Krisztus Király-templom harangjátékának tíz, 70-80 cm magasságú szobrát, Gecső Sándor szobrai alapján. ^[14]

1939. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal „Budapest télen” c., újonnan átrendezett állandó mintakiállításának résztvevője fatárgyakkal, melyről a Magyar Iparművészet 42. évfolyam 1939. évi krónikájában olvashatjuk. A cikk szerint az iparművészek ez alkalommal is tudásuk legjavát produkálták, melyet a közönség rendkívüli érdeklődése is tanúsított. ^[15]

1930-40-es évek: Tóth Vilmos: A Farkasréti temető története c. könyvében írja, hogy „a régi Farkasréti temető síremlékeinek speciális csoportját jelentik Szép Béla harmincas-negyvenes években készült fa sírkeresztjei”. Ezekről külön, csatolt mappát készítettem.

1939-43-ben Szép Béla fafaragó iparművész a Budapest, II. Keleti Károly utcában lakott a telefonkönyv szerint. Az 1943. évi telefonkönyvet forrását tettem ide. ^[16]

1940. Fatárgyak kiállításával szerepelt 1940-ban a VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon, a VII. Triennálén. Ezt a Magyar Iparművészet 1940. évi krónikájában olvashatjuk. ^[17]

1941. Szép Béla nemes ízlésű fafaragásairól olvashatunk az Új Magyarság 1941.12.05-i számában. Az iparművészeti társulat „Művészet az iparban c. kiállításáról beszélünk. ^[18]

1944. A Nemzeti Újság 1944.06.04-i száma, 15. oldalán egy beszámolót olvashatunk a VII. Nemzeti Kiállításról, melyen szerepelt Szép Béla, akiről ezt írták: „Mélyek és finomak Szép Béla feszületei és szárnyas oltárai. ^[24]

1948-50-ben Szép Béla iparművész, asztalosmester nevén telefonszám olvasható a Bp. XII. Böszörményi úton, a telefonkönyv szerint, de ott egy visszaemlékező szerint asztalosműhelye és irodája volt a ház alagsorában. ^[19]

1964. Szép Béla által tölgyfából készített 11 darabos magyaros, művészi kombinált szobabútor eladó. Hirdette valaki az Új Ember 1964.05.24-i számában. ^[20]

1970.05.24. Szép Béla, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alap tagja, 77. évében elhunyt. Temetése június 26-án lesz. Ezt a Magyar Nemzet 1970.05.24-i számában olvashatjuk. ^[21]

1970.05.30. Szép Béla elhunyta alkalmából részvétüket kifejezőknek mond köszönetet a család a Magyar Nemzet 1970.05.30-i számában. ^[22]

1970. Szép Béla hamvai, a budapesti Farkasréti temető 618-as jelű fülkék (CC) 382. urnafülkéjében nyugszanak. ^[23]