Tősér János 1913-ban szeptember 21-én, az Osztrák-Magyar Monarchia polgáraként született Jászárokszálláson, hatodik gyermekként a családjában. Kezdetben nem érdeklődött a művészeti pálya iránt. Tizennégy évesen az üveges szakmát akarta kitanulni. Apja egy időben Pesten napszámos volt, s így Budapesten járt középiskolába. Mikor ott rajzolgatott, tanárai felfigyeltek tehetségére. Javaslatukra jelentkezett a Lónyai utcai Mintarajz Szakiskolába. Tanult az Iparművészeti Főiskolán, elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát is, ahol az udvaron dolgozó kőfaragóktól a kőfaragó mesterséget is elsajátította. Nappal tanult, s a költségei előteremtésére éjszaka dolgozott. ^[2]

Már főiskolai tanulmányai alatt is tevékenyen részt vett Jászárokszállás művészeti életében, mely az 1930-as években különös fellendülésnek indult. Tősér János még főiskolás éveit töltötte, mikor már Barócsi Antal helyi festőművész falusi szülőházában kialakított egyszerű műtermében, időnként dolgozhatott. Ekkor készített két reliefet, melyeket bronzba öntve a Kóczián-család síremlékére helyeztek fel. Pályája kezdetén épületdíszek elkészítésével foglalkozott. Egyike első homlokzati munkáinak a jászberényi főposta épületén a bejárat feletti magyar címer és mellette két angyalka. Ma már ezek nem láthatóak. Az ő munkái a jászárokszállási művelődési ház (ma Petőfi Sándor Műv. Ház) ornamentális díszei, melyekből a tetőn lévő két váza megalkotása sok álmatlan éjszakájába került, valamint szemben a nagyfogadó homlokzati díszei. Megtervezte a jászárokszállási országzászlót, melyet 1935-ben felavattak, majd 1945-ben elbontottak. Az 1930-as években egyre divatosabbá, elterjedtebbé váltak az épületek homlokzati díszei, Tősér Jánosnak is egyre több ilyen munkája lett. E homlokzati díszítőelemeket többnyire a helyi Schwarcz Endre műköves műhelyében készítette el. ^{[10] [2]}

Mikor szükségessé vált saját műterem léte Jászárokszálláson, egy volt borbélyműhely utcára nyíló kis épületét bérelte ki, s még mindig a 30-as években járunk. A szimpatizánsok, érdeklődők, segítők, egyre gyakoribb vendégek lettek a kis műteremben, melynek falait és padlózatát egyre nagyobb mértékben borították be a vázlatok, festmények és szobrászati alkotások. Tősér János inkább a szobrászat területén munkálkodott, de tehetséges festő barátai is gyakran megjelentek nála, s alkotásaikat a környező áruházak kirakataiba helyezték ki, melyek valóságos képtárrá váltak. ^[10]

Több munkája született egyházi témában is, köztük a Lourdi barlang, az eredetileg ahhoz készült, de túl nagyra sikerült Mária két méteres szobra, a kedves gyermekangyalok megújítása rk. templom oldalbejárata felett. A Jászapáti rk. templom két tornya közti párkányon álló Gábriel arkangyal, és a templom kertjében Mária megkoronázása, Szentháromság emlékmű szoborcsoportjának újrafaragása. Ide sorolnám a Jászárokszállási tanyavilágban megtalálható három szép kőkeresztjét, a Mészely-keresztet (1939), a Nagyárki tanyasi iskola kőkeresztjét (1936) és a Négyszállási tanyasi iskola kőkeresztjét, Ördög Emánuel kőkeresztet (1936). Ezen keresztek Tősér János tervei alapján, az ő Jézus és Mária szobraival, Juhász Géza helyi kőfaragó sírköves segítségével valósultak meg. Ugyanezen időben lehetett a helyi temetői Kupolás kereszt korpuszának újrakészítése is általa (Emlékképek 2000).^{[1] [7]}

A II. világháború az ő életébe is közbeszólt. A háború után, valószínűleg saját házában lehetett az a helyiség, melyet műteremként használva folytatta szobrászi munkáját Tősér János. S születtek sorban alkotásai, köztük világháborús emlékmű, emléktábla, Horthy-szoborpályázat. Ez utóbbin 1942-ben 2. helyezést ért el pályamunkájával, melyről a bírálóbizottság, a „méltán feltűnést keltő, brilliánsan leegyszerűsített formát” és a repülés kihangsúlyozását emelte ki. ^{[5] [30]}

Jelentős állomásának érzékelem a szobrász művészetében az 1955-ben készített Vásárhelyi Pál-mellszobrát. Ez a szobor egy 1955. évi szolnoki kiállításon, a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének Szolnok megyei munkacsoportja éves kiállításán szerepelt először. E kiállításról Háy Károly László (1907-1961) művészeti író, Munkácsy-díjas festő, grafikus, díszlettervező, egyetemi tanár, írt értékelő cikket a Szabad Művészet folyóiratban. Ebben olvashatunk Tősér János Vásárhelyi Pált ábrázoló mellszobráról is. Értékelése szerint a Tisza szabályozójának mellszobra „nagyon jól jellemzi a lelkes úttörő és a higgadt mérnök egyéniségének kettősségét. Formaadása kissé hideg, klasszicizáló, amit indokolhat, hogy kőben való kivitelezésre szánta és mindenképpen nagy fejlődést jelent a művész korábbi modorosságához képest.” Ez az értékelés a szobrász, művészi fejlődését sugallja. A kiállításon megcsodált gipsz-szobrot közóhajként bronzba öntötték, felállították és 1957.április 13-án leleplezték a róla elnevezett szolnoki közgazdasági középiskola előkertjében. ^{[22] [23]}

Elkészítette carrarai márványból Magyarország Nagyasszonya-szobrát, melyet Máriácska-szobornak is neveznek, a Farkasmályi pincesorhoz, ahol Gyöngyösről több ezer ember talált védő menedéket a háború alatt. Majd sorra születtek meg nagyméretű angyalszobrai, és további síremlékei a helyi temetőben. Kiemelkedő alkotásai a Deák Ferenc dombormű, Széchenyi István dombormű, és 2016-ban, 103 éves korában, a Csörsz-vezér szobra, mind jelentős szép alkotása. Ez utóbbi szobornál is, mint több megalkotott szobrai kőbe faragásánál közreműködtek Ördög Gábor és Ördög László jászárokszállási kőfaragók. ^{[1] [2]}

Tősér János szobrászművészi munkásságának csúcsaként vélem, a Jászárokszállás főterén látható Csőrsz vezér szobrát, ezért ennek megvalósításáról itt külön is írok. Tősér János sok alkotása díszíti városát, ezért a városért végzett munkássága elismeréséül 2013-ban, 100 éves korában, a Jászárokszállás Városért-díjat kapta meg. E díj átvételekor elhatározta, hogy elkészíti a városa jelképének számító Csörsz-vezér életnagyságú szobrát. A szobor kisplasztikáját be is mutatta a Jászvidék-havilap 2013. májusi számában. A kisplasztikákból öt remekművet formált, melyből hármat már elajándékozott. Csörsz avar királyról – akinek a nevéhez leginkább a Jászságban is elterjedt Csörsz-árok mondája köthető –, sokat olvasott, viszont elmondása szerint az sehol nincs leírva, milyen volt a ruhája színe, így fehéren hagyta. Neki mindig fehér marad.

Eredetileg szerette volna 100. születésnapjára, 2013. szeptember 21-re, elkészíteni a szobrot. Kitartásának és munkabírásának köszönhetően a szobor életnagyságú gipszmintája 2013. augusztusában már készen állt. Ekkor már várták a támogatók anyagi hozzájárulását a szobor végső megvalósításához. A szobor végül 2016-ra készült el, amikor a júliusban, Jászárokszálláson tartott XXII. Jász Világtalálkozó alkalmából, a kész szobor, a kisplasztikájával együtt kiállításra is került. Ezután, Csörsz-vezér szobrát a Petőfi Művelődési ház előtti zöldsávban, a város központjában helyezték el. Avatása 2016. augusztus 20-án történt meg. A szobor műkőbe öntését Ördög László és Ördög Gábor, jászárokszállási kőfaragók végezték, nevüket a szobor talapzatán olvashatjuk. E kőfaragók e szobornál is, mint több alkotás kőbe faragásában, műkőbe öntésében, közreműködtek. ^{[24] [25] [26]}

Csörsz vezér szobrát arra a talapzatra helyezték el, amelyen a nyolcvan évvel azelőtt felavatott országzászló is állt, melynek tervezésében, és felavatásában fiatal szobrászművészként és tanárként tevékenyen részt vett. ^[47]

Szobrászi munkája mellett tanított is majdnem a kezdetektől. Sokáig diploma nélkül dolgozott, de később mégis lediplomázott a szegedi tanárképző főiskola rajzszakán. Az évek teltével az alkotásai mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kapott pedagógiai munkássága, melynek során alkotási tehetsége is megjelent. Pedagógusi tevékenységét 1964-ben az Oktatásügyi Minisztérium is elismerte, megkapta az Oktatásügy Kiváló dolgozója kitüntetést. Az ipari iskolában szakrajzra; a polgári fiúiskolában rajzra és mértanra, ábrázoló geometriára; az általános iskolában – nyugdíjba vonulásáig – rajz-gyakorlati-politechnika tantárgyakra oktatta diákjait a város Tanár ura. Újítási pályázaton, matematikai tárgyú pályázatokkal díjakat nyertek. Irányításával, gimnáziumi tanulói prototípus alapján, kémiai segédeszközöket készítettek az iskola számára, mely tevékenységük más tantárgyakra, eszközökre és javításokra is kiterjedt. ^{[1] [2] [13]}

„De többet, nagyobbat, újabbat”, nyilatkozta, elmesélve, hogy hogyan jutott el a kerámiához. Kísérletek, mintadarabok, égetőkemence-készítése, sok kísérletezés, repesztett technika megtanulása. Ezek birtokában, megszervezte az iskolai kerámia szakkört. A tanulók által kedvelt kerámia szakkör országos hírű lett, többször kapott meghívást folklór fesztiválokra, a szakköri tagok díjakat is nyertek. ^[3]

Olvastam, hogy szeretett volna nagy művész lenni, maradandót alkotni. Tősér János Jászárokszálláson maradt, és visszatekintve kimondható, hogy maradandót alkotott. Örömmel végzett pedagógusi munkája során nemzedékeket tanított, köztiszteletnek örvendett. Pedagógusi munkája mellett, a "tanár úr", szobrászi munkáját is folytatta, melynek eredményeként Jászárokszálláson és a megye településein számos köztéri alkotása megtalálható.

Tősér Jánost 103. születésnapja alkalmából a jászárokszállási városháza dísztermében köszöntötték 2016. szeptember végén. ^[47]

Tősér János, Jászárokszállás legidősebb polgára, 2017-ben már nem tudott részt venni a XVIII. Árokszállási Nyár kiállításain, melyeknek korábban állandó résztvevője volt, Tősér János bácsi 103 éves korában, 2017. július 02-án, Jászárokszálláson, elhunyt. ^[21]

Tősér János (1913-2017) szobrászművész, rajztanár, a jászárokszállási temetőben nyugszik.

Tősér János kitüntetéseiről, alkotásairól és kiállításairól az alábbiakban olvashatunk.:

Munkásságát életében kitüntetésekkel ismerték el:

1964-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója ^[2]
2001-ben, a Millenniumi évben, „Jubileumi Emlékplakett" kitüntetettje ^[28]
2013-ban, Jászárokszállás Városért elnevezésű kitüntetésben részesült. ^[28]
2017-ban, Jászárokszállás díszpolgára ^[28]

Tősér János szobrászművész munkái:

1932? Két reliefet, bronzba öntve a Kóczián-család síremlékére, Jászárokszállás ^[10]
1934? ornamentális homlokzati díszek, emeleti ablakok mellvédjein díszítőelemek, Jászárokszállás, ma: Petőfi Művelődési ház ^[1]
1934? két váza az épület tetején a párkányzaton, Jászárokszállás, (Petőfi Művelődési Ház) ^[2]
1934? Nagyfogadó homlokzati díszei (valószínűleg a fő téri Csörsz vezér szálloda épülete) Jászárokszállás ^[3]
1934? Barokk épület ablakkeretei, Gyöngyös, főtemplom közelében ^[16]
1935 Főposta bejárata feletti kő, kis-magyar címer, két gyermekangyalkával (ma már nem látható), és két bejárati műkőoszlop, római fejrésszel, Jászberény (ma: 1.sz. Posta) ^{[5] [16]}
1935 Országzászló talapzat tervezése (1945-ig állt a helyén.) ^{[1] [5]}
1936 Kőkereszt a (elbontott) Nagyárki tanyasi iskolánál ^{[7] [6]}
1937 (1956) Szent Flórián szobor, tűzoltó szertár fölött, Jászárokszállás ^{[1] [6]}
1938 I. világháborús emléktábla az Ipartestület épületében ^[6]
1939 Címer és kővázák, (volt) Pénzügyőri laktanya, Jászberény, Nagykátai út ^[16]
1939 Mészely-kereszt a Jászágói úton ^{[7] [6]}
1939 Kőkereszt a Négyszállási (elbontott) tanyasi iskolánál ^[7]
1939? Korpusz újrakészítése a Kupolás kereszten, Jászárokszállás, temető ^[7]
1939 Lourdi-barlang megalkotása, tervvel, Jászárokszállás, templomkert ^{[4] [20]}
1939 Mária szobor a Zárda kertjében, Jászárokszállás, Zárda-kert ^[7]
…..Gábriel arkangyal újrafaragás, Jászapáti, rk. templom két tornya között ^[1]
….,Mária megkoronázása, Jászapáti, rk. templom előtt ^[1]
…..Szent János szobor felújítása , Nagyfüged, rk. templom előtt ^{[1] [2]}
…..Lovasszobor-terve, Visznek )nem találtam nyomát, hogy megvalósult volna) ^[16]
1940 I. Világháborús emlékmű, Karácsond ^[6]
1941 Emléktábla kézi véséssel, márvány, Jászárokszállás, Széchenyi Általános Iskola ^{[5] [12]}
1942 (2012) Jászo Fellner Tivadar emléktábla, Jászapáti gimnázium előcsarnokában ^[17]
1942? Női fej, Jászárokszállás Anno Galéria 2014.szeptember 22.i bejegyzéséből: ^[45]
1943 Horthy István halálának emlékére, szoborpályázaton 2. hely. ^{[5] [30]}
1947? Máriácska-emlékmű, Magyarország Nagyasszonya, márvány, Farkasmályi borpincék ^{[1] [8]}
1947? Auschwitz emlékmű, zsidó temető, Jászárokszállás ^[9]
1950? Fájdalmas nő a keresztnél, sírszobor, Demény-család, Jászárokszállás, temető ^[5]
1950? Márvány angyal síremlék I (Ördög Mancika síremléke) , Jászárokszállás, temető ^[6]
1954? Márvány angyal síremlék II. Jászárokszállás, temető ^[5]
1956 Damjanich szobor (emlékmű) restaurálásban részvétel ^{[1] [11]}
1956 ’56-os pályamű, nem valósult meg ^[44]
1957 Kisgyermek szobra, Jászárokszállás, temető ^[5]
1957 Vásárhelyi Pál szobra, Szolnok ^{[1] [6]}
1959 Két sportoló szobra a Jászárokszállási sportkör öltözőjébe ^[46]
1959 Tanácsköztársasági emléktábla, bronz dombormű, Szolnok ^[6]
1961 Az űr meghódítása c. kisplasztika ^[15]
1968 Székely Mihály dombormű, Jászberény ^[6]
1989 II. világháborús emlékmű, Jászdózsa ^{[1] [6]}
1989? Jászdózsa címeren ^[1]
1989 I.-II. világháborús emlékmű, Tarnazsadány ^[2]
1999? Gyermekangyalok a rk. templom oldalbejáratai felett, Jászárokszállás ^{[4] [5] [16]}
2001? Jászárokszállás Város emlékplakett ^{[5] [28]}
1990 Holokauszt emlékmű a zsidó temetőben, Jászárokszállás ^[7]
1991 Világháborús emlékmű, rajta: bronz dombormű, térdelő, imádkozó nő, Gyöngyössolymos ^{[18] [19]}
2000 (1863)? Árokszállási Szabad Jászok címere a Városháza falán ^{[1] [20]}
2003 Deák Ferenc dombormű, Jászárokszállás, Deák F. Gimnázium ^{[1] [6]}
2006 Emlékplakett 1956-2006, 50. évfordulóra. ^[5]
2012 Széchenyi István dombormű, Jászárokszállás, Széchenyi Általános Iskola ^{[1] [6]}
2016 Címer, Jászárokszállás, Széchenyi Általános Iskola ^[5]
2016 Csörsz vezér szobra, Jászárokszállás (kőfaragók közreműködésével) ^{[2] [6]}

Kiállítások:
Tősér János alkotásaival kiállításokon szerepelt. Az 1940-50-es években a Műcsarnokban, Jászberényben, Szolnokon. Később főleg szülővárosában, ahol a kiállítások állandó szereplője volt. Ezekből sorolok fel, a megtalált korabeli újságcikkek alapján:

1941 Jászsági képzőművészek kiállítása, Jászberény ^[31]
1942 Jászsági Képzőművészek VII. kiállítása, márványba faragott portré, és további, finoman kidolgozott művek, Jászberény ^[32]
1942 „A magyar művészetért” mozgalom kiállítása a Műcsarnokban, Tárogatós legény kis bronzszobor, Budapest ^[33]
1942 Háziipari tanfolyam kiállítása, Tősér János fafaragásra tanított tanyasi kiállítói ^[34]
1954 a megye képzőművészeinek kiállítása, Szolnok, Városi Tanács nagyterem ^[35]
1955 A Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének Szolnok megyei munkacsoportja éves kiállítása, (Vásárhelyi Pál gipsz mellszobra) Szolnok, Úttörőház ^[36]
1956 Kiállítás a Damjanich Múzeumban, Vásárhelyi mellszobor gipsz, Szolnok ^[37]
1961 Falvak kulturális seregszemléje, Jászárokszállás ^[38]
1977 Szolnok megye képzőművészei között, Vízgépészeti Vállalat termében, Kunhegyes ^[39]
1984 Papi Lajos szobrászművész kisgalériájában, Kisujszállás ^[40]
2001 Millenniumi rendezvények kiállítás, Jászárokszállás, Petőfi Művelődési ház ^[41]
2006 A város napja kiállítás, Tősér János művei, fafaragásai, kisplasztikái, közöttük a Jászkapitánnyal, Jászárokszállás, Petőfi Művelődési ház ^[42]
2011 Húsz éves városi jubileumi kiállítás, Jászárokszállás, Petőfi Művelődési Ház ^[43]
2016 „A szabadság 60 éve” kiállításon részvétel, a jászárokszállási gimnáziumban ^[29]
2016 A kész Csörsz vezér szobor és kisplasztikája kiállítása, XXII. Jász Világtalálkozó, : Jászárokszállás ^[26]