Tóbiás Klárától zománcok és mítoszok
Tóbiás Klára zománcművész, szobrászművész ars poétikájában ezt vallja magáról: „Olyan szerencsés vagyok, hogy álmaimat a világ legszebb és egyik legidőállóbb anyagába, tűzzománcba zárhatom”.
A jelenkori magyar zománcművészetnek rangja van a világ szakmai fórumain. Komoly tiszteletet parancsoló hagyományok állnak mögötte, és sok a jól felkészült, invenciózus képviselője ma is. Ezek között kell számon tartani Tóbiás Klárát.
Művészetét sokan méltatták. Legtöbbet Pap Gábor művészettörténész, a zománcművészetben jártas és járatlanok számára szolgál. A győri Vár Art Galériában a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely tárlatán elemzésében így ír: „régóta visszajáró barátunk és alkotónk Tóbiás Klára. A telep munkáiból rendezett kiállításokon hagyomány, hogy a kiugró teljesítményt nyújtó művészek egyikét több alkotásával szerepeltetjük, mintegy tárlattal a tárlatban.
Tóbiás Klára a magyar művészek azon csoportjához tartozik, akik a népi értékek kincstárából merítenek. Zománcain nem a balladák és a mítoszok leképzését látjuk, hanem a témák merően szubjektív kifejezését. Érdekes műve a Cantata Profana, ahol egy nagyon szomorú tekintetű, szembe nézetű szarvas fej agancsa, mintegy a szarvas-ember agyának a tekervényrendszere jelenik meg. És egyben a néző érzékelheti a gondolkodásnak azt a kuszaságát, majd merevedését is…Az átváltozások, átvitt értelmek rendkívüli beszédesen jelentkeznek műveiben, szinte eszköztelenül…Tóbiás Klára alkotási között találhatunk Bartók által ihletetteket, a Csodálatos mandarin című kompozíciót például. Művészetének talán ez a csúcs, alig hiszem, hogy ennél magasabb szinten képpé lehet fogalmazni azt a robbanékonyságát, azt a hihetetlen élni akarást…”
Zománcfestményei, többszöri égetés után nyerik el végleges formájukat, színvilágukat. A többszöri égetés adja képeinek azt a belső sugárzást és fényességet, amely a finom és gazdag színvonalon túl, ámulatba ejti a nézőt. Tóbiás Klára művészetében a szín és a fény, munkáinak lényegi eleme a sugárzás. Képei mesélnek egy ősi világról, a jóról, a gonoszról, a szeretetről, a gyűlöletről, az életről és a halálról.
Sikeres és ismert szobrászként is.
Első köztéri alkotását - A megfeszített ember keresztje című II. világháborús emlékművet - 1989-be avatták Röszkén. 1995-be zománcművészeti kiállítása nyílt Finnországban, a Magyar Nagykövetség Kulturális Központjában, Helsinkiben, majd ezt az anyagot több finn városban is bemutatták, 1996-ban Észtországban állított ki. Tallinnban és Tartu városában. Ebben az évben Ópusztaszeren, a Nemzeti Parkban fél évig láthatták tárlatát az érdeklődők. 1997-be a Magyarok Világszövetségének székházában Budapesten nyílt tárlata. Kékestetőre tervezett, zománccal gazdagon díszített nagyméretű bronz szoborcsoport - a Csodaszarvas-legendát megörökítő emlékmű - felállítását, a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala 2000. augusztus 20.-ra tervezte. Ez a terv azonban meghiúsult. 2000-be Mórahalmon a Millenniumi parkban avatták fel az Árpád házi Szentek bronzból készült díszkútját. 2001-óta Földeákon látható Szent László bronz díszkútja. Szinte évente avatják új szobrait, 2004-be leplezték le Szeged, Klauzál téren, a Zsótér–ház falán látható Zsótér Andor hajósgazda, bronz, gránit, domborműves emléktábláját, 2006-ban Szeged, Klauzál téren a Millenniumi (oroszlános) díszkútját. Szegeden, Pápán látható '56-os emlékművei (Magyar pieta), Kisteleken van Szent László díszkútja (2006) és Szent Erzsébet, tisztaságot és szelídséget sugárzó életnagyságú bronz emlékmű szobra. (2007), Wass Albert mellszobrát 2008-ban állították fel Szegeden. Most készült el Szent István lovasszobrának modelljével. Ami élteti, és jelenleg foglalkoztatja az a Csodaszarvas és a Csaba királyfi emlékmű terveinek megvalósításának reménye.
A jelenkori magyar zománcművészetnek rangja van a világ szakmai fórumain. Komoly tiszteletet parancsoló hagyományok állnak mögötte, és sok a jól felkészült, invenciózus képviselője ma is. Ezek között kell számon tartani Tóbiás Klárát.
Művészetét sokan méltatták. Legtöbbet Pap Gábor művészettörténész, a zománcművészetben jártas és járatlanok számára szolgál. A győri Vár Art Galériában a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely tárlatán elemzésében így ír: „régóta visszajáró barátunk és alkotónk Tóbiás Klára. A telep munkáiból rendezett kiállításokon hagyomány, hogy a kiugró teljesítményt nyújtó művészek egyikét több alkotásával szerepeltetjük, mintegy tárlattal a tárlatban.
Tóbiás Klára a magyar művészek azon csoportjához tartozik, akik a népi értékek kincstárából merítenek. Zománcain nem a balladák és a mítoszok leképzését látjuk, hanem a témák merően szubjektív kifejezését. Érdekes műve a Cantata Profana, ahol egy nagyon szomorú tekintetű, szembe nézetű szarvas fej agancsa, mintegy a szarvas-ember agyának a tekervényrendszere jelenik meg. És egyben a néző érzékelheti a gondolkodásnak azt a kuszaságát, majd merevedését is…Az átváltozások, átvitt értelmek rendkívüli beszédesen jelentkeznek műveiben, szinte eszköztelenül…Tóbiás Klára alkotási között találhatunk Bartók által ihletetteket, a Csodálatos mandarin című kompozíciót például. Művészetének talán ez a csúcs, alig hiszem, hogy ennél magasabb szinten képpé lehet fogalmazni azt a robbanékonyságát, azt a hihetetlen élni akarást…”
Zománcfestményei, többszöri égetés után nyerik el végleges formájukat, színvilágukat. A többszöri égetés adja képeinek azt a belső sugárzást és fényességet, amely a finom és gazdag színvonalon túl, ámulatba ejti a nézőt. Tóbiás Klára művészetében a szín és a fény, munkáinak lényegi eleme a sugárzás. Képei mesélnek egy ősi világról, a jóról, a gonoszról, a szeretetről, a gyűlöletről, az életről és a halálról.
Sikeres és ismert szobrászként is.
Első köztéri alkotását - A megfeszített ember keresztje című II. világháborús emlékművet - 1989-be avatták Röszkén. 1995-be zománcművészeti kiállítása nyílt Finnországban, a Magyar Nagykövetség Kulturális Központjában, Helsinkiben, majd ezt az anyagot több finn városban is bemutatták, 1996-ban Észtországban állított ki. Tallinnban és Tartu városában. Ebben az évben Ópusztaszeren, a Nemzeti Parkban fél évig láthatták tárlatát az érdeklődők. 1997-be a Magyarok Világszövetségének székházában Budapesten nyílt tárlata. Kékestetőre tervezett, zománccal gazdagon díszített nagyméretű bronz szoborcsoport - a Csodaszarvas-legendát megörökítő emlékmű - felállítását, a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala 2000. augusztus 20.-ra tervezte. Ez a terv azonban meghiúsult. 2000-be Mórahalmon a Millenniumi parkban avatták fel az Árpád házi Szentek bronzból készült díszkútját. 2001-óta Földeákon látható Szent László bronz díszkútja. Szinte évente avatják új szobrait, 2004-be leplezték le Szeged, Klauzál téren, a Zsótér–ház falán látható Zsótér Andor hajósgazda, bronz, gránit, domborműves emléktábláját, 2006-ban Szeged, Klauzál téren a Millenniumi (oroszlános) díszkútját. Szegeden, Pápán látható '56-os emlékművei (Magyar pieta), Kisteleken van Szent László díszkútja (2006) és Szent Erzsébet, tisztaságot és szelídséget sugárzó életnagyságú bronz emlékmű szobra. (2007), Wass Albert mellszobrát 2008-ban állították fel Szegeden. Most készült el Szent István lovasszobrának modelljével. Ami élteti, és jelenleg foglalkoztatja az a Csodaszarvas és a Csaba királyfi emlékmű terveinek megvalósításának reménye.
Bejegyzés megtekintés:
