Szobrász, Tóth Árpád költő édesapja.
Aradon, a pesti Ipartanodában, és Bécsben tanult. Aradon több portrészobrot, és színpadi díszleteket is készített. 1889-től haláláig Debrecenben élt.
Közben 1895-ben Pesten tanult Stróbl Alajosnál. Ott mintázta az Igazságügyi Minisztérium Hadászat és Építészet című allegorikus szobrát.
Debrecenben főleg a Csokonai Kör foglalkoztatta. 1902-ben avatták Debrecenben Szabadságharcos emlékművét, melyet 1906-ban lebontottak.
Ma ismert művei:
Debrecen:Fazekas Mihály emléktábla
Széphalom: Kazinczy Lajos mellszobor (bronz)
Kismarja: Bocskai mellszobor (1911)
Kossuth-szobrok:
- Nagyszalonta
- Nagykőrös
- Cleveland
Néhány kisebb művét őrzi a debreceni Déri Múzeum.
Épületdíszítéssel is foglalkozott, az általa díszített házakkal még ma is találkozhatunk a városban sétálva (Piac utca, Mester utca, Hatvan utca).


Ady Endre: Tóth András

Nagyszalontán vasárnap leplezik le nagy ünnepségek mellett Kossuth Lajos szobrát. Az ünnep majdnem országra szóló lesz. Nagyváradról is igen sokan fognak az ünnepélyen lenni. A szobor Tóth András munkája. Erről a művészemberről érdemes néhány bemutató sort írni, a nagyváradi közönség alig ismeri, pedig ő már dolgozik a Szacsvay-szobor mintázatán, mellyel pályázni akar s valamikor Nagyvárad valamelyik közterét van hivatva díszíteni. Tóth András kuruc magyar ember, a megihletett magyarok dacos, erős tehetségével. A nagy erejét igazolja, hogy egyszerű iparosból küzdötte fel magát s hogy a kolozsvári Mátyás-szoborpályázaton Fadrusz, a szintén iparosból lett nagy magyar szobrász mellett ő pályázhatott legsikerültebb munkával. A nagy tehetségét bizonyítja az is, hogy Debrecenben, ahol lakik, s amelyiknek földje leghálátlanabb talaj íróművész lelkeknek, ő fokozódó ambícióval, ihletéssel teremt, dolgozik. Az országban már áll egynéhány szobra, melyek közül valóságos szenzációt keltett a selmecbányai honvédemlék. E mellett szerény, igen szerény ember Tóth András. Csupa naiv, gyermekes hit és lelkesedés, mint amilyen minden igazi nagy teremtőlelkű művészember. Ami pedig a piaci értékelést illeti, hát Tóth András olcsó ember is. A nagyszalontai szobrot annyiért készítette el, amennyiért elkapatott fővárosi szobrászok szóba sem állottak volna. Mindeme tulajdonságai mellett pedig mit sem arrogál magának. A leleplezési ünnepeken valósággal elrejtőzik a derék művész, akit szívesen mutattunk be most a közönségnek. Annyira szerény – ami nagy szó ebben a korban - , még ordóra sem éhes. Amit különben bajosan is nyerhetne el olyan ember, ki Kossuth- és Szacsvay-szobrokat farag kuruc szívvel és érzéssel.
Forrás: Nagyváradi Napló, 1901. VI. 20.
Megjelent: Ady Endre: Az élet szobra – Ady Endre képzőművészeti írásai (Művészet és elmélet sorozatban, 1977)