Margó Ede eredeti nevén Morgenstern 1872. május 8-án született Budapesten. Budapesten és Párizsban tanult. A Műcsarnokban először Hannele (1900) című finoman mintázott domborművével aratott sikert, amely előzőleg Párizsban is elismerést szerzett számára. Az 1900-as évi Párizsi világkiállításon a Bányászati pavilon díszítésére a Martin-acél sorozatot mintázta. Legismertebb alkotásai: Pósa Lajos (1930) szobra Budapesten, Dankó Pista (1912) Szegeden. Az aradi és debreceni Kossuth - szobrot (1910) Pongrácz Szigfriddel együtt készítette. A Millenniumi emlékműn (jobb oldali oszlopcsarnok, balról az első szobor) Hunyadi Jánost és I. Ferdinándot ábrázoló (már nincs meg) szobrait mintázta. Margó Ede 1942-ben halt meg Budapesten, de maradványait a zamárdi temetőben helyezték örök nyugalomba.

Malonyai Dezső írt Margó Edéről a Lyka Károly szerkesztette Művészet című lapba 1910-ben:

Bővebben itt https://www.kozterkep.hu/kozosseg/blogoszfera/51_gondolatok_margo_ederol.html

A hányatott sorsú A Magyar Fájdalom című szobra a trianoni döntés fájdalmának kifejezése volt. A szobor - mondanivalója miatt - évtizedeken keresztül a nagyközönségtől elzárva, raktárakban hányódott. 1956-ban került ismét köztérre.

A művész akadémikus stílusú portréi és emlékművei megtalálhatók országszerte és külföldön egyaránt: Budapesten a Városligetben Pósa Lajos szobra Debrecenben látható Kossuth Lajos szobra. Az ő alkotása a szegedi Dankó Pista szobor és a szegedi gyermekklinika elött látható Anya gyermekével szobra is.
A szegedi dóm nyugati torony falán, elöl helyezték el fehér mészkő keretben az 5. honvéd gyalogezred hősi halottainak emlékét megörökítő bronz domborművet Margó Ede alkotását Sebestyén Endre tervezte keretben 1944-ben.