Rangját díjak, elismerések jelzik: Szinyei Társaság elismerése (1940), Brüsszel, Grand prix (1958), Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé (1971), Kossuth-díj (1954), Munkácsy-díj (1956), Érdemes (1966) és Kiváló művész (1970), SZOT-díj (1981). Széleskörű volt közéleti tevékenysége. Tanított, majd rektor lett a Képzőművészeti Főiskolán, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Református Egyház presbitere. Tihanyban művésztelepet alapított. Első győri kiállítása 1930-ban nyílt. Szerepelt az elszármazottak kiállításán a Napóleon-házban. Rajzaiból a Baross úti Műcsarnokban nyílt tárlata 1983-ban. Sopronban Bőség című szobra áll. Nimród című köztéri alkotása a győri Káptalandomb elején 1983 óta látható. Ásványrárón hősi emlékművét helyezték el.
Halála után Veszprémben és Tihanyban rendeztek emlékkiállítást műveiből.