"Egyszer, ha pénzem lesz, csinálok egy olyan köztéri szobrot, amelynek semmi köze személyhez, történelemhez. Allegorikus kompozíció lesz, valami olyasmi, amit nem korlátoz semmiféle elvárás, megkötés." (Bocskai Vince)
Szovátán született és jelenleg is Szovátán élő szobrászművész. 1990-ig főleg terrakotta kisplasztikákat készített. A rendszerváltás után szinte évente örülhet, és örülhetnek a művészetkedvelők is, újabb és újabb monumentális szobrai avatásának. Munkásságának fontos részét jelenti az erdélyi történelmi személyiségek és események plasztikai megörökítése.
1990 után közel húsz monumentális munkát alkotott, volt év, amikor kettőt is avattak.
Mesterei: Kós András, Korondi Jenő, Löwith Egon, Virgil Fulcea.

Elsô egész alakos munkája dr. Bernády György bronzszobra Marosvásárhelyen (1994).
További köztéri alkotásai (2006-ig): a háborús hősök emlékműve Szovátán (1996), a politikai foglyok emlékműve Székelyudvarhelyen (1996), Mikes Kelemen mellszobra Zágonban (1997), Apor Vilmos püspök egész alakos szobra Gyulán (1998), gróf Mikó Imre egész alakos szobra Sepsiszentgyörgyön (1998), millenniumi emlékoszlop Nagyváradon (2000, közösen Gergely Istvánnal és Dóczy Andrással), Patachich Ádám érsek egész alakos szobra Kalocsán (2000), Bod Péter mellszobra Felsőcsernátonban (2001), az 1848-as forradalom és szabadságharc és a két világháború hőseinek emlékműve Kézdivásárhelyen (2002), a Don-kanyarban elpusztult hősök emlékműve Marosvásárhelyen (2005), Márton Áron püspök egész alakos szobra (Budapesten várja, hogy elhozzák és felavatása után a kolozsvári Szent Mihály-templom főbejáratánál fogadja a betérőket), az 1956-os elítéltek emlékműve a kolozsvári Református Teológián (2006).

Művészetének alapja a realitás, ebből is az emberközpontúság. "A saját művészetem besorolása tekintetében nem érdekelnek az irányzatok" - idézzük Tőle.