Tóth István bemutatása
Művészi tevékenységének alkotásai a köztéri-, a díszítő-, az egyházi és temetői szobrászatban éppúgy megtalálhatók, mint a kisszobrok, kisplasztikák, valamint a domborművek területén. A szegedi dómban 17 évig dolgozott együtt Foerk Ernővel, ez alatt az idő alatt ott mintegy 140 művet alkotott.
Előbb Strobl Alajosnak segített be várkert-bazári műtermében, majd amikor kinevezték 1891-ben a Mintarajz tanoda szobrásztanárának, akkor átvette műtermét és itt alkotott 43 éven keresztül, élte végéig.
1903-ban hirtelen elhunyt mecénásáról, Schlauch Lőrinc bíborosról, a jóságos főpapról készít egy szép mellképet kitüntetéseivel együtt.
1904-ben barátja és támogatója, Éhen Gyula szombathelyi polgármester mellszobrát mintázza meg.
1906-ben nagyváradi megbízásra készíti el Pieta szoborcsoportját, mely, kiemelkedik a hasonló alkotások közűl. Másolatát a Kerepesi temető főbejáratánál helyezték el. A Kerepesi temetőben több kiemelkedő síremléke található, néhány ezek közül: Kimnach László festőművész-, a Hegedűs család-, a Heinrich család-, Fabró Henrik parlamenti gyorsíró, Márkus József főpolgármester-, Deák Ébner Lajos festőművész síremléke, stb.
Tóth Istvánnak ebben az időben kevés munkája akad. A mintarajz iskolában szívesen oktatná a rajz tudományára a fiatalokat, de ebben Lyka Károly az iskola igazgatója akadályozza meg, aki durva hangú levélben utasítja el ajánlkozását.
Közérzetét rontja, hogy strúmája fejlődik ki, ami nagyban akadályozza munkavégzését. Műtétje után rövid idő múlva visszanyeri egészségét, ismét a régi lesz. Fojtogató betegségét a „Küzdelem” alkotásában örökíti meg, szobrát a Várhegy oldalon helyezik el.
1907-ben Éhen Gyula bízza meg a Szily János alapító püspök, ülő bronzszobrának elkészítésével. A szép szobrot 1909-ben avatják fel az általa épített barokk épületcsoport előtt.
1912-ben Zentára készíti el Nepomuki Szent János álló alakos szobrát. A jól sikerült egészalakos kőszobor másolatát Budán, a Statisztikai Hivatallal szemben állítják fel.
Ebből az időszakból több szobra található a szombathelyi püspökvárban. Az „Irgalmas szamaritánus” kis bronzszobor-csoport, az emeleti feljárónál várja a látogatókat. A „Madonna” 70 cm-es álló bronzszobrát, az emeleti traktusban helyezték el. (A mester fából is megmintázta egészalakos állószoborban a „Maria Immaculata”-t, Veszprémben őrzik.
Bronzból készíti Tóth István annak a Szent László lovas szobornak a kis mintáját (70 cm) melyet gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök rendelt Nagyvárad főterére, 1913-ban. A kis mintán kívül a megrendelő püspök márvány mellszobra is a püspökvárban található. A lovas szobor elkészítését az I. világháború megakadályozta. 1913-ban a szombathelyi székesegyház mellékoltárára mintázza meg a Szent Márton hermáját, majd öntik bronzba és aranyozzák be.
Ezután két Kossuth szobrot készít a mester. Az 1913-ban készült kőalapon nyugvó bronz mellszobor, Zugligeten található annak a helynek a közelében, ahol 1837-ben az osztrákok elfogták Kossuthot. A szentesi három méter magas álló alakos bronzszobor megbízását pályázaton nyeri el. Gipsz változatát 1914-ben elkészíti, bronzba öntésére és átadására 1934-ig kellett várnia.
1914-ben alkotta meg Tótmegyerre Szent Vendel álló alakos kőszobrát, amelyet dr. Liszka József néprajzkutató a 70 Felvidéken található azonos nevű szobor közül szellemiségében a legjobbnak találta. Nem véletlen, hogy 1930-ban Rigele Alajos jó nevű pozsonyi szobrász a szomszédos Sokmarácra leutánozza a mester alkotását. 1913-ban barátja és Janka lányáról fehér márványból készített egy szép embercsoportot.
Tóth István 1913-1930-ig dolgozott a szegedi dóm plasztikai kialakításán, művész életének több mint egyharmadát töltötte el ott. Mintegy 140 alkotása található a Fogadalmi templomban, melyeknek kétharmada dombormű, egyharmada szobor. Az eddig közölt alkotásokon kívül a művész készítette a főoltárt körülölelő öt árvizes domborművet és hat álló szobrot. Utóbbiban található a két őszülő, továbbá Szeged négy védőszentje.
Összesen több mint négyszáz alkotása található az országban. Nagyváradon, Budapesten, Szombathelyen, Szegeden nagyszámban találkozunk plasztikáival. (forrás:SZEGED folyóirat, 2009 május, Ács Pál)
Előbb Strobl Alajosnak segített be várkert-bazári műtermében, majd amikor kinevezték 1891-ben a Mintarajz tanoda szobrásztanárának, akkor átvette műtermét és itt alkotott 43 éven keresztül, élte végéig.
1903-ban hirtelen elhunyt mecénásáról, Schlauch Lőrinc bíborosról, a jóságos főpapról készít egy szép mellképet kitüntetéseivel együtt.
1904-ben barátja és támogatója, Éhen Gyula szombathelyi polgármester mellszobrát mintázza meg.
1906-ben nagyváradi megbízásra készíti el Pieta szoborcsoportját, mely, kiemelkedik a hasonló alkotások közűl. Másolatát a Kerepesi temető főbejáratánál helyezték el. A Kerepesi temetőben több kiemelkedő síremléke található, néhány ezek közül: Kimnach László festőművész-, a Hegedűs család-, a Heinrich család-, Fabró Henrik parlamenti gyorsíró, Márkus József főpolgármester-, Deák Ébner Lajos festőművész síremléke, stb.
Tóth Istvánnak ebben az időben kevés munkája akad. A mintarajz iskolában szívesen oktatná a rajz tudományára a fiatalokat, de ebben Lyka Károly az iskola igazgatója akadályozza meg, aki durva hangú levélben utasítja el ajánlkozását.
Közérzetét rontja, hogy strúmája fejlődik ki, ami nagyban akadályozza munkavégzését. Műtétje után rövid idő múlva visszanyeri egészségét, ismét a régi lesz. Fojtogató betegségét a „Küzdelem” alkotásában örökíti meg, szobrát a Várhegy oldalon helyezik el.
1907-ben Éhen Gyula bízza meg a Szily János alapító püspök, ülő bronzszobrának elkészítésével. A szép szobrot 1909-ben avatják fel az általa épített barokk épületcsoport előtt.
1912-ben Zentára készíti el Nepomuki Szent János álló alakos szobrát. A jól sikerült egészalakos kőszobor másolatát Budán, a Statisztikai Hivatallal szemben állítják fel.
Ebből az időszakból több szobra található a szombathelyi püspökvárban. Az „Irgalmas szamaritánus” kis bronzszobor-csoport, az emeleti feljárónál várja a látogatókat. A „Madonna” 70 cm-es álló bronzszobrát, az emeleti traktusban helyezték el. (A mester fából is megmintázta egészalakos állószoborban a „Maria Immaculata”-t, Veszprémben őrzik.
Bronzból készíti Tóth István annak a Szent László lovas szobornak a kis mintáját (70 cm) melyet gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök rendelt Nagyvárad főterére, 1913-ban. A kis mintán kívül a megrendelő püspök márvány mellszobra is a püspökvárban található. A lovas szobor elkészítését az I. világháború megakadályozta. 1913-ban a szombathelyi székesegyház mellékoltárára mintázza meg a Szent Márton hermáját, majd öntik bronzba és aranyozzák be.
Ezután két Kossuth szobrot készít a mester. Az 1913-ban készült kőalapon nyugvó bronz mellszobor, Zugligeten található annak a helynek a közelében, ahol 1837-ben az osztrákok elfogták Kossuthot. A szentesi három méter magas álló alakos bronzszobor megbízását pályázaton nyeri el. Gipsz változatát 1914-ben elkészíti, bronzba öntésére és átadására 1934-ig kellett várnia.
1914-ben alkotta meg Tótmegyerre Szent Vendel álló alakos kőszobrát, amelyet dr. Liszka József néprajzkutató a 70 Felvidéken található azonos nevű szobor közül szellemiségében a legjobbnak találta. Nem véletlen, hogy 1930-ban Rigele Alajos jó nevű pozsonyi szobrász a szomszédos Sokmarácra leutánozza a mester alkotását. 1913-ban barátja és Janka lányáról fehér márványból készített egy szép embercsoportot.
Tóth István 1913-1930-ig dolgozott a szegedi dóm plasztikai kialakításán, művész életének több mint egyharmadát töltötte el ott. Mintegy 140 alkotása található a Fogadalmi templomban, melyeknek kétharmada dombormű, egyharmada szobor. Az eddig közölt alkotásokon kívül a művész készítette a főoltárt körülölelő öt árvizes domborművet és hat álló szobrot. Utóbbiban található a két őszülő, továbbá Szeged négy védőszentje.
Összesen több mint négyszáz alkotása található az országban. Nagyváradon, Budapesten, Szombathelyen, Szegeden nagyszámban találkozunk plasztikáival. (forrás:SZEGED folyóirat, 2009 május, Ács Pál)
Bejegyzés megtekintés: