Tápai Antal életútja
1902. Április 6.-án született Kisteleken.
Szegeden tanult, majd a MÁV vasúti műhelyében lakatosinasként dolgozott. 1923-1926 között a faszobrászattal ismerkedett. 1926-ban Móra Ferenc és Petrovics Elek javaslata alapján a város ösztöndíjával került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szentgyörgyi István volt a mestere. Harmadéves hallgatóként elnyerte a Ferenczy István-díjat (1929), majd ösztöndíjjal három hónapot töltött Rómában.
1931. Visszatér Szegedre. Tavasz című szobrát készíti.
1931. Első szegedi önálló kiállítása.
1932. Szeged, Szerb katonák hősi emlékműve, Szerb temető.
1933-1959 között többször elkészíti a Hálóvető szobrát.
1937. Szeged, Földmíves utca 7. Ellenforradalmi emlékmű.
1938. Móra Ferenc emlékmű, Szeged, Móra park.
1941. IV.Béla futárja, Kisújszállás. kupolacsarnok.
1942. Második önálló kiállítása, Szeged, Móra Ferenc Múzeum.
1943. Tömörkény István szobra, Szeged, Móra park.
1949-ben megalapította a szegedi Képzőművész Kört.
Éveken át igazgatóhelyettese volt a szegedi Tömörkény Gimnáziumnak, ő hozta létre az intézmény művészeti tagozatát (1962). Szobraira – amelyeken Medgyessy Ferenc, Mészáros László és Boda Gábor hatása érezhető – a magyar karakter kifejezésére való törekvés, az anyagelvűség és a míves megmunkálás jellemző. Realista plasztikáinak fő témája a kétkezi emberek világa, a munka szépsége (pl. Hálódobó, Zsákolók). A régi magyar fémszobrászat hagyományaihoz kötődve élesztette újjá a szoborkovácsolás művészetét. Érmek és plakettek mellett számos portrét (pl. Ady, Dante, Kodály) és emlékművet is készített (pl. a kisújszállási emlékmű, 1940).
Köztéri szobrainak többsége Szegeden van, pl. Móra Ferenc-, Tömörkény István-emlékmű, Katona József, Erkel Ferenc (a Szegedi Nemzeti Színház homlokzata), Juhász Gyula, József Attila, https://www.kozterkep.hu/15299_jozsef_attila_szeged_tapai_antal_1948.html Halas fiú, Tavasz, Evezős. Rendszeresen szerepelt országos és megyei tárlatokon, több alkalommal rendezett egyéni kiállítást Szegeden (Művelődési Központ, 1969; Sajtóház, 1973; Olajipari Dolgozók Klubja, 1977; Új-Szeged, Művelődési Központ, 1985). Rézdomborításai az USA-ban, Kanadában, Izraelben is vannak. 1985-ben SZOT- díjat kapott.
1986. szeptember 20.-án halt meg Szegeden.
Forrás: Életutam (Szeged, 1983)
Szegeden tanult, majd a MÁV vasúti műhelyében lakatosinasként dolgozott. 1923-1926 között a faszobrászattal ismerkedett. 1926-ban Móra Ferenc és Petrovics Elek javaslata alapján a város ösztöndíjával került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szentgyörgyi István volt a mestere. Harmadéves hallgatóként elnyerte a Ferenczy István-díjat (1929), majd ösztöndíjjal három hónapot töltött Rómában.
1931. Visszatér Szegedre. Tavasz című szobrát készíti.
1931. Első szegedi önálló kiállítása.
1932. Szeged, Szerb katonák hősi emlékműve, Szerb temető.
1933-1959 között többször elkészíti a Hálóvető szobrát.
1937. Szeged, Földmíves utca 7. Ellenforradalmi emlékmű.
1938. Móra Ferenc emlékmű, Szeged, Móra park.
1941. IV.Béla futárja, Kisújszállás. kupolacsarnok.
1942. Második önálló kiállítása, Szeged, Móra Ferenc Múzeum.
1943. Tömörkény István szobra, Szeged, Móra park.
1949-ben megalapította a szegedi Képzőművész Kört.
Éveken át igazgatóhelyettese volt a szegedi Tömörkény Gimnáziumnak, ő hozta létre az intézmény művészeti tagozatát (1962). Szobraira – amelyeken Medgyessy Ferenc, Mészáros László és Boda Gábor hatása érezhető – a magyar karakter kifejezésére való törekvés, az anyagelvűség és a míves megmunkálás jellemző. Realista plasztikáinak fő témája a kétkezi emberek világa, a munka szépsége (pl. Hálódobó, Zsákolók). A régi magyar fémszobrászat hagyományaihoz kötődve élesztette újjá a szoborkovácsolás művészetét. Érmek és plakettek mellett számos portrét (pl. Ady, Dante, Kodály) és emlékművet is készített (pl. a kisújszállási emlékmű, 1940).
Köztéri szobrainak többsége Szegeden van, pl. Móra Ferenc-, Tömörkény István-emlékmű, Katona József, Erkel Ferenc (a Szegedi Nemzeti Színház homlokzata), Juhász Gyula, József Attila, https://www.kozterkep.hu/15299_jozsef_attila_szeged_tapai_antal_1948.html Halas fiú, Tavasz, Evezős. Rendszeresen szerepelt országos és megyei tárlatokon, több alkalommal rendezett egyéni kiállítást Szegeden (Művelődési Központ, 1969; Sajtóház, 1973; Olajipari Dolgozók Klubja, 1977; Új-Szeged, Művelődési Központ, 1985). Rézdomborításai az USA-ban, Kanadában, Izraelben is vannak. 1985-ben SZOT- díjat kapott.
1986. szeptember 20.-án halt meg Szegeden.
Forrás: Életutam (Szeged, 1983)
Bejegyzés megtekintés:
