Wagner Nándor Nagyváradon járt iskolába, építészetet majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. A szobrászat mellett kiváló rajzoló, festő, keramikus és kreatív tárgytervező.

A háború után Magyarországon telepedett le. Több szobrával (pl. a Jászai Mari térre tervezett "Szökőkút három fiú alakkal") első díjat nyert. Ebből az időből származik a magyarok erkölcsi feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum szobra. 1952-ben megbízást kapott a székesfehérvári Regionális Múzeum felállítására. Irányításával és koncepcionálisan új szemléletmódjával értékes, nemzetközi elismerést kiváltó helytörténeti kiállítás jött létre. Az ötvenes évek közepén a főiskolára fel nem vett tehetséges fiatalokat tanította az Ybl bazárban lévő műtermében. 1956-ban beválasztották a képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ahol az értékek védelmében és az események megörökítésének igényével lépett fel.

A forradalom leverése után Svédország fogadta be. 1960-ban svéd állampolgárságot kapott. Rajzot tanított a lundi művészeti egyetem képzőművészeti karán. A hatvanas évek elejére teljesen újszerű technológiát dolgozott ki a görbült felületű nagyméretű rozsdamentes acélszobrok öntésére, mellyel a világon elsőként oldotta meg a hőhatásból eredő nagyméretű zsugorodás és a feszültségek kiküszöbölését. Nyolc szabadtéri művét állították fel. Lundban dolgozta ki a papírfreskó technikát, mely abban újszerű, hogy lehetővé teszi a papírvésés és festészet kombinációját. Svéd cégektől kapott terméktervezési megrendeléseket, s kidolgozta a székek ergonometrikus modellezési technikáját, valamint kifejlesztett egy a fényenergia kedvezőbb szétszórását biztosító világítótest termékcsaládot.

Feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel 1969-ben áttelepültek Japánba és műtermüket Tokiótól mintegy 150 km-re lévő, a kerámia művészetéről híres Mashiko városban építették fel. Japánban hírnevét a naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti szállodasor díszítésére kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Itt áll az általa tervezett parkban az "Utazók Védőszentje" nagyméretű szobra és 16 m átmérőjű szökőkútja, mindkettő rozsdamentes acélból. A helyi kerámiaművészet nagyon izgalmas kihívására elkezd kerámiával is foglalkozni és megalkotja a "Selyem Út" sorozatát, amivel elismerést és végleges jogot szerez a helyi művészek társaságában. A festészet és a rajz is újra vonzóvá válik számára. Tanít, akvarell sorozatokat fest hártyapapírra, japán kőalapú festékekkel dolgozik és számos nagyméretű keleti témájú képet alkotott. 1975-ben megkapta a japán állampolgárságot.

A nyolcvanas években intenzíven kezdett foglalkozni a világ szellemi irányzataival és "Egymás jobb megértéséért" üzenettel alkotta meg a "Filozófiai Kertet". Saját költségén három szettet öntetett ki. Végakarata szerint Budapestnek, Tokiónak és New York városának ajándékozta élete főművét.

Forrás: Wehner Tibor "A filozófus szobrász", Holnap kiadó, 2006