Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult.
Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban.
Ő mintázta millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A mádéfalvi veszedelem Turulmadár-szobrát csak halála után, 1905-ben állították fel.
Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje volt.
Budapesten a Rottenbiller utca 46. házszám alatti épület (Köllő-ház) élt és alkotott. A ház 1889 körül, Köllő Miklós számára, Novák Sándor építész által épült. A művész 1890-ben nyitotta meg a házban műtermét, ahol tehetséges székely ifjakat foglalkoztatott.
