Bécsben tanult, az Iparművészeti Akadémián, majd hat éven keresztül Tilgner Viktor mellett dolgozott. 1901-ben költözött Budapestre majd, 1909-től a Műcsarnok kiállításainak is résztvevője volt. A Százados úti művésztelep egyik kezdeményezője volt, 1911-től egészen haláláig munkálkodott itt.
Művei között közel háromszáz síremlék, harminc hősi emlék szerepel, többek között: az Eigel, a Kleés, a Rémy, a Marschall család síremléke, illetve a Watterich és a Wörner család síremléke (Philipp Istvánnal) a Kerepesi temetőben áll. A Kerepesi úti temetőben álló munkái közül megemlíthető még például Egerváry Gyula vadász-író Diana-szobros síremléke vagy Hauszmann Alajos sírjának antik nőalakja. Egykor a Vígszínház előtt állt, az ötvenes évektől az előcsarnokban van Hegedűs Gyula színművész mellszobra, melyet eredeti helyén 1933-ban avattak fel. Több első világháborús hősi emlékműve is található Budapesten, legfontosabb köztük a ludovikás tisztek emlékszobra, egy ősmagyar vitéz oroszlánnal (1928). Szintén az egykori Ludovika Akadémiához kötődik Vass Viktor legismertebb alkotása, a tisztképző jelképének számító háromalakos bronzszobor, amely I. Ferenc feleségét, Mária Ludovika királynét, valamint József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. Az emlékmű első, gipszváltozata, Bassler Adolf műve 1919-ben semmisült meg, Vass Viktor immár bronzból kiöntött alkotását tíz évvel később avatták fel. Ludovika szobra 1945 után raktárba kényszerült, harmadszori felavatására 1992-ben került sor.
Továbbá Jászberény, Albertfalva, Nagytétény hősi emlékei is az ő munkái. A zugligeti Szent Család-plébániatemplom bejárata felett található reliefen saját magát és családtagjait is megörökítette a szobrász.
Az elfeledett budapesti szobrászok közé tartozó, Vass Viktort (akinek pályája a dualizmus korában indult és az ötvenes évek első felében zárult le) már kortársai is háttérbe húzódó művészként tartották számon.

forrás: Népszabadság archív, Wikipédia