Debrecenbe kéne menni...

 
Mostanában gyorsan telnek a hetek. Elrepülnek a hétköznapok és már jön is a hétvége. A legjobb persze a hosszúhétvég. Ilyen volt pünkösdkor is. Egy napos hezitálás és faházbanalvás után máris Debrecenben kötöttünk ki, magunk mögött hagyva a Tiszát és Hortobágyi pusztafárent.
Nem akármilyen város ez tehát. Mint ismeretes, Budapest után a második legnagyobb, szóval illő is volt már szobrok tekintetében is bemérni, ellensúlyozandó többek közt, hogy a nyugati országrészből nagyságrenddel több alkotás került fel. Na nem a szobrok döntenek a hétvégi uticélban, de ha már, akkor.
Szépséges hely és kifejezetten izgalmas a Nagyerdő és környéke. Gondolom minden turista első sétáját ott teszi meg, mi sem tettük másként (nagyjából). Judit egyetemi évei folytán nagyon jól megismerte a várost, szóval a teszkót is hamar megtaláltuk például.
Voltunk emellett loki-rajongói utcabál mellett - ott aztán pezseg a fociélet. Mentünk az egyetlen és emellett egyes számú villamoson, jegyet vettünk rá persze.
Egészség mindenek felett.. az utolsó nap még a Nagyerdőn is futottunk pár kört, és mint megtudtam kollégától, ez a park lett 1939-ben Magyarország első természetvédelmi területe.
Ha tetszik, akkor nézd meg a szobrokat is!
Bejegyzés megtekintés:

Kiemelt alkotás


Hozzászólások

Hozzászólás írása...