Egy kisváros összképében nem is gondoljuk mennyire sokat számíthat pár jó mértékkel elhelyezett szobor. Persze kritikusan is szemlélhetnénk a dolgot, mint például miért van az, hogy egy képzeletbeli főutca vonalán maradva szinte minden szobrot "begyűjthetjük". Tapolca ilyen hely, de megéri begyűjteni!
Az első két nap bizonytalanságai és hezitálása után Tapolca vált nyaralásunk célpontjává. A tavasbarlangban kialakuló, valószínűleg klausztrofób nyomokból ébredő, nálam még soha nem tapasztalt, máig tartó enyhe allergiás tünetek sora mellett a hangulatos kisváros szobrai hagytak mély nyomot bennünk.

Már az első sétánk alkalmával szinte minden legyet leütöttünk, a fő utca "tele van" alkotásokkal, de igazán impozáns és visszafogott rendben. Ezek közül a Kiskirálylány miatt is úgy éreztem, mintha egy szabadégalatti, városnyi kiállítás lenne itt többnyire kiváló szobrászunk, az itt született Marton László alkotásaiból. A művészről weblapján olvashattok.

A város egyik legkiemelkedőbb alkotása szerintem a "Xenu" névre keresztelt szobor, amelynek alkotóját és pontos megnevezését egyelőre homály fedi.

A város szobrait érdemes egyben megnézegetni, ezen a linken láthatod.