Budapesten született 1924. július 25-én. Apja Gádor István keramikus, édesanyja Réczei Erzsébet énekesnő volt. Hétéves koráig laktak a Lónyai utcában, ahol az apa „műterme, műhelye” a lakás egyik szobája volt. Később elköltöztek, s a műterem már elvált a lakás helyiségeitől.
Szülei a háború alatt már külön éltek. Ő hol egyiküknél, hol másikuknál lakott. Apja elkezdte tanítani neki a keramikus szakmát, de szívesebben készített szobrokat az agyagból. Olyan kompromisszumot kötöttek, hogy délelőtt a kerámiakészítésben segédkezik, délután meg azt csinálhat, alkothat, amit akar a műteremben. Így aztán ebben az időben rajzolt és mintázott felváltva. Medgyessy Ferenc, és Bokros Birman Dezső szóltak az apának, hogy értékes, amit a gyerek mintáz. Így aztán azokat a délutáni munkákat is kiégette a kemencében a saját kerámiái mellett.

1949-ben felvették a főiskolára, szobrász szakra. Mikus Sándor, Pátzay Pál és Kisfaludi Strobl Zsigmond voltak a tanárai. Mesterei különösebben nem hatottak művészetére.
A főiskolai évek alatt találta meg egy életre szóló társát, Nagy Sándort, aki szintén szobrászművész. 1952-ben keltek egybe. A szabolcsi (buji származású) fiú és a pesti lány 1954-ben végzett együtt a főiskolán.
Férjével az évek során több tanulmányúton járt. Pl. Párizsban, Berlinben, Drezdában, Moszkvában, Zürichben, Olaszország több városában, és még sok-sok helyen.
Részt vett a hajdúböszörményi és berekfürdői alkotótáborokban.
Külföldön Németországban és Szlovákiában, Felsőzúgón volt hasonlóakban.

Sokféle anyagot használt alkotásaihoz. Ólomból, bronzból, kőből és agyagból szobrászkodott. Az 1970-es évektől kezdve betonból készíti alkotásait, amelyeket ki is fest. A szürke felületekre természetes anyagokból készült festékkel vonalakat, pöttyöket fest, vagy eleve a beton anyagába keveri.
A Százados úti Művésztelepen van műterme.
A szobrászművész csendes, visszavonult életet él, régóta távol marad a művészeti közélettől. Munkásságát nehéz besorolni a kortárs irányzatok valamelyikébe. Szobrászata teljesen egyéni jellegű. Plasztikái mellett igen jelentős grafikai munkássága is. Legelőször 1996-ban egy kiállításon jelentek meg együtt, egyenrangú műalkotásként grafikái a kisplasztikák mellett. Addig mindig más alkotókkal szerepelt közös kiállításon.

Jelenleg a szoborlapon nem túl sok alkotását láthatjuk.
Pályája kezdetén Tatabányán kapott épületdíszítő kerámia domborművekre megbízást, ami a rendelkezésre álló irodalmakból hiányzik.
https://www.kozterkep.hu/12709_terrakotta_dombormu_1_tatabanya_gador_magda_1957.html?l&nr=1 és https://www.kozterkep.hu/12716_terrakotta_dombormu_2_tatabanya_gador_magda_1957.html?l&nr=1
Ezután számtalan kútszoborra, figurális alkotásra kapott felkérést, amiket művelődési házak, iskolák, lakótelepek terein állítottak fel. Az 1970-es évektől kezdve művei egyre elvontabbak.
Jelenleg az artportal 14 alkotását tartja nyilván, amiben nem szerepel három olyan mű, ami nálunk, itt a szoborlapon látható. Korai munkái közül egyedül a Nagykanizsán látható Ülő nő kútszobra van meg nekünk. https://www.kozterkep.hu/505_ulo_leany_nagykanizsa_gador_magda_1964.html?l&nr=1
Hiányzik az 1961-ben Budapesten felállított Ülő fiú, a székesfehérvári, velencei, sződi, kiskunmajsai, és még egy budapesti alkotása.
A szarvasi Galambot etető lányról az artportal nem tud https://www.kozterkep.hu/7630_galambot_eteto_lany_szarvas_gador_magda_1966.html?l&nr=1, a Hajdúszoboszlón álló Művészet című szoborról meg a művésznőről legutóbb megjelent könyv (Gádor Magda, Körmendi Galéria, 2004) nem tesz említést https://www.kozterkep.hu/4226_lany_alarccal_hajduszoboszlo_gador_magda_2000.html?l&nr=1. Ami kicsit érthető is, miután az alkotás 10 éven át nem volt látható. Vélhetően eltűntnek számított már a művésznő szemében.

Az 1978-ban készült kútja, a hengerekből összeillesztett, vízköpőkkel ritmikusan tagolt oszlop, rusztikus kőanyagával együtt, zárása a szobrászat klasszikus hagyományainak követésében. Ez a kút a budafoki lakótelepen látható. https://www.kozterkep.hu/10617_diszkut_budapest_gador_magda_1983.html?l&nr=1
Mostantól látható az édesapja emlékére 1991-ben készített színes domborműves emléktábla is: https://www.kozterkep.hu/13860_gador_istvan_emlektabla_budapest_gador_magda_1991.html

További munkái:
Nap, hold, csillagok (1978, Eger) http://www.kozterkep.hu/~/16075/nap_hold_csillagok_eger_gador_magda_1978.html
Térplasztika (1976, Vysne Ruzbachy)
Térplasztika (1978, Berlin)
Föld és ég (kő, 1978, Alaszkai Nemzeti Park, USA)

Ezek utóbbiak szintén nem ismertek eddig. Illetve az egrit már láttuk, amíg nem törölte gazdája a műlapot.

Az nem derült ki a nemrég kiadott könyvből, amit forrásként használtam, hogy mostanában állítottak-e fel köztéren alkotását. Nagyon gyanítom, hogy alkotásainak sora nincs jól dokumentálva, és szerte az országban előkerülhetnek még művei. Lehet, hogy helyi források említést tesznek róluk, de egyelőre a szép, nagy könyv elolvasása után is hiányérzetem támadt; mintha sok minden kimaradt volna belőle. Mondjuk egy egészen részletes, és pontos lista az idős szobrásznő alkotásairól.