Modernnek lenni
Modernnek lenni, időszerűnek, egyáltalán nem könnyű.
Nem is olyan régen itt a Szoborlapon, Szmrecsányi Boldizsár Rollerező c. szobrához fűztem hozzá egy megjegyzést, arról, hogy mennyire örülök, hogy végre, sokéves lemaradás után hazánkban is köztérre (méghozzá egy igen forgalmas helyre) kerülhetett egy új, progresszív szobor.
Most felkerült a cseh David Černý http://www.davidcerny.cz/start.html egyik állandó jellegű, különös prágai installációja, Szent Vencel rendhagyó lovasszobra, építő jellegű hozzászólás-folyamot eredményezve. Ennek a két szobornak kapcsán írom ezt a cikket. Egy hazai úttörő példát látunk az új Boldi-szobor elhelyezésében - és egy már rutinszerű, de nem unalmas cseh példát Prágával, Černý-val kapcsolatban.
Prágában szinte az összes turista találkozik Černý legalább egy szobrával. A legismertebbek a háztetőről kiálló tartóról lógó ember az U Medvídku sörözőnél (hmmm :] ); a Maminky - vagyis a hatalmas méretű ufófejű csecsemők - amik a Zizkovi tévétorony oldalán másznak felfelé; a két egymással szemben álló vizelő férfifigura a Kampa mellett és az elfolyó, felakasztott autókarosszériák (jelenleg Smíchovban, a Nádražní mentén vannak egy gyárépületen).
Az utóbbi évek legfeltűnőbb alkotásai az ő munkái. Fontos megemlíteni, hogy Csehországban volt pár előképe: grafikusok, képzőművészek, karikaturisták. Jó példák a nemzetközi modern képzőművészetre, mégha olykor nem túl tartós anyagból készülnek alkotásai. Mert mi a modern? Mi az ami előremutató? Nem minden, ami új. Sajnos nálunk korszerűnek számítanak olyan dolgok, amik haladóbb helyeken már avíttasak, cikinek bizonyulnak. (Ez nem csak a köztéri alkotásokra igaz, hanem például az itt még mindig menő 100 forintos 'dísz' kőburkolatra, betonra, gagyira.)
Az előrevivő, ilyen jellegű szobrok hiányoznak hazai köztereinkről, ahol leginkább még mindig csak a jól bevált klisék szerint készült alkotásokat lehet felállítani. Nekem sem tetszik minden, én sem értek egyet mindennel. De tény: a hazai zsánerszobrászat mellett fénysebességgel húztak el más nemzetek köztéri alkotásai.
Egy további prágai példa a legutóbbi időkből, Michal Gabriel munkája (mélygarázs feletti területrendezés, új szökőkúttal - nézzétek meg a lovak felületképzését is, a rovátkákat, még ez az apró részlet, a kidolgozás sem hagyományos megoldás): http://www.prazskekasny.net/kasna.php?strana_id=531
És ugyanettől az alkotótól régi kedvencem, a világvégi Pražská čtvrť városrész szélén. (Szép régi idők...) :) http://www.michal-gabriel.cz/real1005.php
'Nyugati' példák Tom Otterness vicces figurális szobrai: http://www.tomostudio.com/
És végül egy amerikai példa, a mindenki kedvencévé, a szuvenírré, jelképpé lett Bika-szobor: http://nycity.blog.hu/2007/02/22/charging_bull
Merni kellene merésznek lenni, természetesen ízléssel és mértékkel. Nyitottnak lenni és tanulni másoktól. Figyeljünk, legyünk érzékenyek az új, jó ötletekre! :]
Nem is olyan régen itt a Szoborlapon, Szmrecsányi Boldizsár Rollerező c. szobrához fűztem hozzá egy megjegyzést, arról, hogy mennyire örülök, hogy végre, sokéves lemaradás után hazánkban is köztérre (méghozzá egy igen forgalmas helyre) kerülhetett egy új, progresszív szobor.
Most felkerült a cseh David Černý http://www.davidcerny.cz/start.html egyik állandó jellegű, különös prágai installációja, Szent Vencel rendhagyó lovasszobra, építő jellegű hozzászólás-folyamot eredményezve. Ennek a két szobornak kapcsán írom ezt a cikket. Egy hazai úttörő példát látunk az új Boldi-szobor elhelyezésében - és egy már rutinszerű, de nem unalmas cseh példát Prágával, Černý-val kapcsolatban.
Prágában szinte az összes turista találkozik Černý legalább egy szobrával. A legismertebbek a háztetőről kiálló tartóról lógó ember az U Medvídku sörözőnél (hmmm :] ); a Maminky - vagyis a hatalmas méretű ufófejű csecsemők - amik a Zizkovi tévétorony oldalán másznak felfelé; a két egymással szemben álló vizelő férfifigura a Kampa mellett és az elfolyó, felakasztott autókarosszériák (jelenleg Smíchovban, a Nádražní mentén vannak egy gyárépületen).
Az utóbbi évek legfeltűnőbb alkotásai az ő munkái. Fontos megemlíteni, hogy Csehországban volt pár előképe: grafikusok, képzőművészek, karikaturisták. Jó példák a nemzetközi modern képzőművészetre, mégha olykor nem túl tartós anyagból készülnek alkotásai. Mert mi a modern? Mi az ami előremutató? Nem minden, ami új. Sajnos nálunk korszerűnek számítanak olyan dolgok, amik haladóbb helyeken már avíttasak, cikinek bizonyulnak. (Ez nem csak a köztéri alkotásokra igaz, hanem például az itt még mindig menő 100 forintos 'dísz' kőburkolatra, betonra, gagyira.)
Az előrevivő, ilyen jellegű szobrok hiányoznak hazai köztereinkről, ahol leginkább még mindig csak a jól bevált klisék szerint készült alkotásokat lehet felállítani. Nekem sem tetszik minden, én sem értek egyet mindennel. De tény: a hazai zsánerszobrászat mellett fénysebességgel húztak el más nemzetek köztéri alkotásai.
Egy további prágai példa a legutóbbi időkből, Michal Gabriel munkája (mélygarázs feletti területrendezés, új szökőkúttal - nézzétek meg a lovak felületképzését is, a rovátkákat, még ez az apró részlet, a kidolgozás sem hagyományos megoldás): http://www.prazskekasny.net/kasna.php?strana_id=531
És ugyanettől az alkotótól régi kedvencem, a világvégi Pražská čtvrť városrész szélén. (Szép régi idők...) :) http://www.michal-gabriel.cz/real1005.php
'Nyugati' példák Tom Otterness vicces figurális szobrai: http://www.tomostudio.com/
És végül egy amerikai példa, a mindenki kedvencévé, a szuvenírré, jelképpé lett Bika-szobor: http://nycity.blog.hu/2007/02/22/charging_bull
Merni kellene merésznek lenni, természetesen ízléssel és mértékkel. Nyitottnak lenni és tanulni másoktól. Figyeljünk, legyünk érzékenyek az új, jó ötletekre! :]
Bejegyzés megtekintés:
