Paul Jouve
Paul Jouve apja biztatására gyerekkorában és fiatalkorában jelentős időt töltött rajzolással Párizsban, a „Jardin des Plantes”-ban, amely a fővárosi botanikus kert, és a Nemzeti Természettudományi Múzeumban.
13 éves korára a Dekoratív Művészetek Iskolájába járt, és hamarosan már a Képzőművészeti Egyetemre járt. Amikor körülbelül 16 éves volt, már kiállította első munkáját a Salon-ban. Itt hívta fel René Binet építész figyelmét magára az állatokról készült rajzaival. Binet ezután megbízást adott neki egy óriási ajtó dekorációjára, amelyet az 1900-as párizsi Világkiállításon mutattak be.
E tapasztalat után Jouve állati szobrászként működött, témáit az európai és az észak-afrikai állatkertekből merítette. 1907-ben a Francia Orientalista Festők Társaságának a segítségével Jouve az Abd-el-Tif villába költözött, amely egy francia művész pihenőhely volt, Algéria afrikai kolóniájában.
A háború azonban sajnos nemsokára távozásra kényszerítette, de ő Görögországba utazott felfedezőútra. Görögországból az első világháború után Jouve a Távol-Keletre utazott, és olyan helyekre látogatott el, mit például Ceylon (ma Srí-Lanka), Saigon (ma Ho Cho Minh városa) amely Kokinkina francia kolóniájában volt (ma Vietnam), és Phnom Penh Kambodzsában.
Később az afrikai őserdőket is megjárva tért vissza. Mindvégig kalandos és széleskörű utazásai alatt Jouve magába szippantotta a sok vizuális élményt, amelyeket később felhasznált a műveiben. Noha a szobrászatot előnyben részesítette, Jouve sokoldalú művész volt, és szívesen festette vízfestékkel, olajjal és sokszor rajzolta is ezeket az egzotikus állatokat. A források, mint art deco stílusú művészt sorolják be, de ez a besorolás megtévesztő lehet. Jouve a hagyományos francia állatábrázolásnak az újonnan megjelenő orientalista kifejezőeszközökkel való ötvözésére törekedett, és ezt a kreatív törekvést első kézből szerzett tapasztalatokkal egészítette ki.
A saját korában nemzetközileg elismert művész volt, ma talán a legtöbben a nagy macskák ábrázolásaira, illetve Rudyard Kipling: A Dzsungel könyvének egyik kiadásába készített illusztrációira emlékeznek, amelyeket F.L Schmied (Svájc, 1873-1941) vésnökkel közösen készített.
Az „Académie des beaux-arts” (Szépművészetek Akadémiája) a tagjává választotta 1945-ben. 1973-ban hunyt el. (forrás:Bénézit, "Dictionnaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs", Gründ, 1999)
13 éves korára a Dekoratív Művészetek Iskolájába járt, és hamarosan már a Képzőművészeti Egyetemre járt. Amikor körülbelül 16 éves volt, már kiállította első munkáját a Salon-ban. Itt hívta fel René Binet építész figyelmét magára az állatokról készült rajzaival. Binet ezután megbízást adott neki egy óriási ajtó dekorációjára, amelyet az 1900-as párizsi Világkiállításon mutattak be.
E tapasztalat után Jouve állati szobrászként működött, témáit az európai és az észak-afrikai állatkertekből merítette. 1907-ben a Francia Orientalista Festők Társaságának a segítségével Jouve az Abd-el-Tif villába költözött, amely egy francia művész pihenőhely volt, Algéria afrikai kolóniájában.
A háború azonban sajnos nemsokára távozásra kényszerítette, de ő Görögországba utazott felfedezőútra. Görögországból az első világháború után Jouve a Távol-Keletre utazott, és olyan helyekre látogatott el, mit például Ceylon (ma Srí-Lanka), Saigon (ma Ho Cho Minh városa) amely Kokinkina francia kolóniájában volt (ma Vietnam), és Phnom Penh Kambodzsában.
Később az afrikai őserdőket is megjárva tért vissza. Mindvégig kalandos és széleskörű utazásai alatt Jouve magába szippantotta a sok vizuális élményt, amelyeket később felhasznált a műveiben. Noha a szobrászatot előnyben részesítette, Jouve sokoldalú művész volt, és szívesen festette vízfestékkel, olajjal és sokszor rajzolta is ezeket az egzotikus állatokat. A források, mint art deco stílusú művészt sorolják be, de ez a besorolás megtévesztő lehet. Jouve a hagyományos francia állatábrázolásnak az újonnan megjelenő orientalista kifejezőeszközökkel való ötvözésére törekedett, és ezt a kreatív törekvést első kézből szerzett tapasztalatokkal egészítette ki.
A saját korában nemzetközileg elismert művész volt, ma talán a legtöbben a nagy macskák ábrázolásaira, illetve Rudyard Kipling: A Dzsungel könyvének egyik kiadásába készített illusztrációira emlékeznek, amelyeket F.L Schmied (Svájc, 1873-1941) vésnökkel közösen készített.
Az „Académie des beaux-arts” (Szépművészetek Akadémiája) a tagjává választotta 1945-ben. 1973-ban hunyt el. (forrás:Bénézit, "Dictionnaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs", Gründ, 1999)
Bejegyzés megtekintés: