Schima Bandi életének története
Schima Bandi iparművész, Aranykoszorús Mester életének története
Bocsánatkérés a feledékeny utókor helyett
Az emberiség történetében minden korszaknak kísérője, a kor szellemének tükröződése a sajátos, arra jellemző művészeti irányzat.
Igaz ez a képzőművészekre, a zenére ugyanúgy, amint az építészetre, szobrászatra valamint az ötvösművészetre is. Visszatekintve a 2000 év előtti alkotásokra, a görögöknek a szabad szellemből fakadó termékeit még ennyi idő után is példaként fogadhatjuk el: műveik értékelése, alkotásaik, a huszonegyedik század műértő közönsége előtt semmit sem vesztettek eredeti szellemi értékeikből. Bámulatot és csodálatot érzünk, ha csak egyetlen szobrot, vagy vázafestményt, kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotást örököltünk abból a korból, mert ezeknek későbbi időkre gyakorolt hatása semmit nem"rozsdásodott" az eltelt sok évszázad alatt sem.
1867 után Magyarországon bekövetkezett fellendülés a nagyipar, a művészetek, mint az irodalom, a festészet a zenetudomány, az orvostudomány addig soha nem tapasztalt fejlődését hozta magával. Az említett időszakban születettek közül sokan lettek neves költők, képzőművészek, nemzetközileg elismert technikai szakemberek, orvosok, akiknek nevét ma is tisztelettel emlegetjük, műveik hatása ma is érezhető.
---------------------------------
Schima Bandi életútja
Élt abban az időben egy géplakatos, Schima Károly Orosházán, akinek 3 gyermeke született. A harmadik gyerek Schima András, későbbi művésznevén Schima Bandi, aki 1882-ben látta meg a napvilágot. Kisgyermek korától élénk figyelemmel kísérte Édesapjának minden munkáját. Később láthatóvá lett, hogy apja tehetségét, kézügyességét, munkabírását örökölte.
A család sokat nélkülözött, Orosháza már nem nyújtott biztos megélhetést. Aradra költöztek. Itt már bizonyította tehetségét az elemi iskola első osztályában: szép rajzaiért egy marék cukorkát kapott jutalmul. Szeretett volna tovább tanulni, de apja közölte a tanáraival, hogy neki nincsen a taníttatáshoz elegendő jövedelme.
Ösztöndíjat kapott, ezután bejutott az Aradi Fém és Faipari Szakiskolába, majd az Aradi Gépgyárban lakatosként dolgozott.
Itt készített munkái kikerültek Franciaországba, a párizsi világkiállításra. Az Iparkamara Ösztöndíjának segítségével jut el Berlinbe, ahol az Iparművészeti Főiskolán elsőként végez. Főiskolai jutalmát aranyban kapja meg.
Visszatérve Pozsonyban szakiskolai oktatóvá nevezték ki. Lelkes szemlélője az ősi Pozsonynak, ahol igen sokat dolgozik, vázlatokat, rajzokat, stílus-tanulmányokat készít, amit oktatásra felhasználnak az ország több ipar-oktatási intézményében, ezeket több városban vándorkiállításon mutatják be. Gazdag képzelőerejének tanúsága, hogy ezekért számos kitüntetést, díjat is kap, miközben iparművészeti feladatokkal bízzák meg.
1908. évben a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztertől 500 koronás jutalmat kap.
1914-ben II. Vilmos német császárnak készít díszfokost, elnyerve a császár tetszését, aki egy 36 brilliánssal ékesített nyakkendőtűt küld neki megelégedése jeléül. 1916.évben V. Mohammed török szultánnak küld Győzelmi koszorút, aki Művészeti Ezüst érmet küld számára és felesége részére. (Felesége: Sz. Ráday Mária, aki a Győzelmi Koszorú kézimunkáit készítette.)
1915. Kárpáti őrség címmel alkotott egy 3 képből álló, csiszolt üveglapok közé helyezett, 180 centiméter hosszúságú, 95 centiméter magasságú vörösréz reliefet, aminek csak a súlya 6 mázsa volt. A képsorozat a magyar katonai fejlődést, a fegyvernemek kialakulását, és a Kárpátoknak, mint Magyarország természetes védvonalának együttesét ábrázolja szuggesztív erővel. Ilymódon ez a műalkotás a magyar honvédség és a Kárpátok hegyláncának művészi apoteózisa.
A vesztes világháború után ez a kimagasló és egyedülálló alkotás eltűnt. Nyilvánvaló, hogy a győztesek számára egy ilyen emlékezetet ébresztő mű nem maradhatott fenn az utókor számára! Valakik, valahová eltüntették, vagy fizikailag semmisítették meg, ezt valakik látták, az eltávolításnak szemtanúi és résztvevői is voltak, mert egy ilyen terjedelmű és súlyú alkotás elszállítását vagy szétzúzását több közreműködő személynek látnia kellett. Azóta, magyar részről nincsen semmilyen adat erre nézve, bár mostanában békés viszonyok között talán érdekes lehet a történészek közül valakiknek, hogy erre a ritka egyedül álló alkotás sorsa felől érdeklődjön – valakiktől...
1916.Győzelmi relief: II. Ferdinánd Bolgár Cárnak, aki örömmel fogadta, megbecsülése jeléül Várnán a kastélyában helyezte el.
Kovácsoltvasból 2 db girlandot készített, melynek száznál is több eleme a régi kovács "hitz" hegesztéssel lett egymáshoz rögzítve.
Ezek voltak Hazánk virágai és gyümölcsei, amelyek egymás mellé helyezve mutatják be a honos virágokat és a jól ismert és szeretett gyümölcseinket. Lenyűgöző látvány! Mindezt magas fokú ötvösművészete, tehetsége iránt hódoló tisztelettel, szellemi gyönyörködést érezve tanulmányozhatjuk! Ez a művészi alkotás e tehetséges alkotónak hazája terményei bemutatásával tisztelgés a Magyar Föld, mint életadó anya előtt. Minden virágot és gyümölcsöt alapos természetbeni megfigyelés után kovácstűzben alakított ki! Ezt a remekművet még 1908 és 1910 között alkotta. Felirata szerint „Tervezte a szakiskola növendékeinek közreműködésével és kovácsolta Schima Bandi iparművész 1908-1910.”
---------------------------------
1919 őszén a cseh megszálláskor intézetének tanáraival együtt áttelepítik Győrbe. Erre az időre már sok, de még nem kivitelezett terve van. Győr városa, a 4 folyó városa menedéket nyújt számára, itt 1919 novemberében a Kereskedelemügyi Miniszter szakoktatóvá nevezi ki a Győri Fa-és Fémipari Szakiskolába, mai nevén Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola. Tagja az iparművészeti társaságnak, ötvösmunkákat és kovácsoltvas tárgyakat mutat be. 1923-ban már nyugdíjazását kéri,az oktatást már nem folytatja,csakis a művészetet szolgálja csodálatot keltő alkotásaival. Az Est c. lap tehetségkutató pályázatán 1929. évben ezer pengős díjat nyer,amit Nyugat-Európai tanulmányútra fordít. München--Nürnberg--Berlin--Lipcse-Frankfurt--Párizs az útvonala. Ezekben a városokban keresi fel az érdeklődéséhez legközelebb álló művészeti alkotásokat, rajzol, naplót vezet, miközben olyan épületeket, ötvös remekműveket rögzít naplójában, ami a II. Világháború rombolásai miatt már csak rajzaiban maradt fenn.
1932. IPOK Kiállítás, elnyeri az Aranykoszorús Mester minősítést, vizsgáztatója Tolnay Imre, mérlegkészítő és javító, aki maga is Aranykoszorús Mester volt.
1935. Az Olasz Kézműipari Központ tanulmányi pályázatán 40 résztvevő közül az I. helyen végzett, és 5000 Líra ösztöndíjat kapott. Ebből az összegből 1936 áprilisában kereste fel Olaszország műkincsekben gazdag nagyvárosait, ötvösműhelyeit. Erről az útról sajátosan elkészített kétrajzos tanulmányúti naplót vezetett. Amikor útja során fogadta őt az akkori olasz miniszterelnök, Mussolini, átadta a számára készített 1 méter hosszú és 12 kilogramm súlyú díszkürtöt, amit itthoni műhelyében készített el.
Szakmai felkészültségét, és alapos kutatói tevékenységét tapasztalva ösztöndíját további 5000 Lírával növelték meg. Ekkor hangzott el Mussolini mondása: „Remek ember, kiváló művész, kár, hogy nem a mi emberünk.” (Ez a mondat szól a mai utódok közül azoknak, akik Schima Bandi Művész Urat fasiszta szimpátiával illetik!)
Életútjáról riportfilm készült, 1956-ban a 22. filmhíradóban minden mozi vetítette - "Vasvirágok" címen.
---------------------------------
Az egyházaknak készült műkincsekről röviden:
Oltáriszentség-tartó: Győri Székesegyház Főoltári Tabernákulum ajtó Főbejárat kapuja, XVI. Lajos korabeli stílusban és a belső kapuk
Gyertyatartó: Gyárvárosi Templom Győr
Feszület: Gyárvárosi Templom Győr
Oltárkereszt, korpusszal és 6 db gyertyatartóval a Győri Evangélikus Templomban
Ekkor a művész Krisztus testét vasból formázta, 27 kilogrammos vastömbből alakította a kívánt formára! Megdöbbentő bravúros kialakítása, a testrészek, a haj saját anyagából felhasítva, megmunkálva és visszahajtva. Így alakította ki tűzi kovácsolással a fejtetőn két oldalra simuló hajat is. Mindezt úgy, hogy 270 alkalommal tette tűzbe a korpuszt. A művész véleménye szerint Krisztus testét egy darab vastömbből kovácstűzben még senki sem készítette el. Minden tűzbe tétel előtt fotó készült a műveletről. Ez a mestermű 1940-ben a milánói triennáléra készült.
Ugyanebben az évben készítette Győr város egyik nevezetességét az Aranyhajót, ami bronzból készült aranyozva. Ez abban az időben egy ott működő kereskedőnek volt a cégére, jelenleg ez az üzlet egy patika. Városunk lakói az idelátogató vendégekkel együtt elragadtatva és büszkén szemlélik minden alkalommal.
Kapuvári templom: Oltárrészlet, Tabernákulum+Szent György küzdelme a Sárkánnyal /bronzból!/.
Ugyanide készült: Oltárkereszt, és áldoztató kehely.
Hegykői templom: modern áldozó kehely
Szárföldi templom: magyaros ostyatartó (cibórium)
Csornai templom: román kori áldoztató kehely.
Lakberendezési tárgyak: Rózsaág bronzból, virágváza, díszes hamutartó és szivarvágó bronzból, stb.
A Mester Gondolataiból: „... Az ifjúkori sok szeretettel végzett tanmeneti munkáim vezettek életemen át az idealizmus berkein keresztül a számos sikerhez:
=dicséret=elismerés=jutalom=sajtó=rádió=film=televízió és kitüntetés magaslati stációkig. Hű maradtam szép hivatásomhoz, a művészethez”, amit a következőképpen definiált: „A TEREMTÉS NAGY MŰVÉN FELBUZDULVA EGY BELSŐ FANTÁZIAKÉP SZERINT AZ ALKOTÁST ÉSSZEL MEGTERVEZNI ÉS A TERMÉSZET ADTA ANYAGOKAT NEMES FORMÁBAN KÉZZEL MEGELEVENÍTENI: EZ AZ IPARMŰVÉSZET.”
„Nincsen protektorom, nincs előkelő rokonom, sem pedig nagybácsim a Minisztériumban!
Egyedüli támaszom az Est utazási pályázata. Bizonyítékom? Munkálkodásom, eddigi sikereim...”
---------------------------------
A művész halálát megelőzően, 1959-ben, halála évében Kossuth Díjra is felterjesztették, de betegeskedett, és 1959 áprilisában tüdőgyulladás győzte le ezt a hihetetlen energiájú, hatalmas tehetséggel áldott ötvös-mester zsenit 77 éves korában! Így a Kossuth Díjat már nem kaphatta meg.
Művészi alkotásokban gazdag hagyatékát nem szülővárosára, Orosházára hagyta, hanem Győr városára, nevezetesen a Xantus János Múzeum lett a megajándékozott intézmény. Ellentételként egy állandó kiállításban állapodott meg Győr város akkori vezetőivel és a múzeummal. Ez azóta sem teljesült.
---------------------------------
A művész halála után:
2000 tavaszán a Rómer teremben grafikáiból kiállítást láthattak az érdeklődők. A Múzeumban ládákban kincses bányát találhatna a tisztelegni kívánó érdeklődő, ám az eltelt évtizedek is kevésnek bizonyultak hogy legalább egy tárlót, vagy még inkább egy állandó tárlatot kaphasson a látogató mesterműveinek nyilvánosság elé tárásához. Egyetlen hozzáférhető alapos és hiteles dokumentum unokájának, (nevelt fiának) Dr. Rádai Jánosnak róla írt könyve, ami fontos és részletes iránytű lehetne a Bandi Bácsi életútja iránt érdeklődő műértőknek és a laikus közönségnek egyaránt. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a híres nevezetes Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes hálózatában, azaz állományában nincsen egyetlen példány sem Dr. Rádai János gondosan szerkesztett és gazdagon illusztrált művéből!
Lehet, hogy Orosháza hozzáállása kedvezőbb lett volna az örökséghez?
Felmerül a kérdés: ilyen gazdag Győr Városa szellemi kincsekkel felérő iparművészeti alkotásokban?
Tárgyalásokat folytattam jelen írásom szerkesztése folyamán két országosan terjesztett folyóirat főszerkesztőjével, akik nagy várakozással tekintenek bemutatandó írásom elé. Velük és a Győri Ipartestülettel együtt várjuk azt a visszhangot, amit az eleddig ismeretlen nevű Schima Bandi iparművész, Aranykoszorús mester élet-pályájának megismertetése fog kiváltani.
Különösen sajnálatos számomra, hogy terjedelmi okokból nincsen lehetőségem bőségesebb illusztrációkra, mint néhány iparművészeti remekmű közzétételére.
Ez a megemlékező írás második része annak a sorozatnak, ami a Győri Ipartestület tevékeny segítségével indult. Nagy alkotó mesterek küzdelmes életének, sikerekkel és fáradsággal kövezett útján példát adni a ma élő nemzedék számára a legmagasabb szint elérésének biztatásával. leendő sorozatunk azoknak a nagy mesterek hatását teszi közzé, akiket korunkban (látszólag) méltatlanul hagynak figyelmen kívül, akik művészetükben egyéni utat jártak, olykor az értetlenséggel is küszködve, miközben tevékenységükkel bizonyították választott útjuknak helyességét.
Aranykoszorús Mester címeket és neves kitüntetéseket nem lehet boltokban, vagy a kereskedelemben kapni. Ilyen címet abban az időben kizárólag a legkiválóbb, kimagasló képességű emberek kaphattak, a szigorú mesterségi szabályok szerint. Remélni tudjuk, hogy ezek a példaadó életutak küzdelmeikkel bátorítják a mai és a jövendő nemzedéket az elődök követésére.
Amikor ezt a sorozatot tovább folytatjuk, bízunk abban, hogy a kézmű-ipar erősödni fog, és egyéni alkotásait a nagyipari tömegtermelés nem fogja a piacról kiszorítani. Ha ez megtörténne, akkor súlyos bűn terhelné mindazokat a vezető embereket is, akiknek hatáskörük lenne a magas fokon művelt gyönyörködtető alkotások létrehozásának elősegítése, de ezt eleddig nem magyarázható okból jelenleg mellőzik. Szükségesnek tartjuk mindezt kimondani, mert a hagyományos kézműiparra meggyőződésünk szerint minden korszakban lesz és marad is igény .Tömegtermeléssel műanyag asztalterítőket olcsón lehet ugyan előállítani,de milyen messze van ez például a halasi vagy a höveji csipkétől??
Bízunk abban, hogy valamennyi európai ország a jövőben pártfogása alá veszi a kézműipart, a kis mennyiségben különleges eszközöket gyártó és fejlesztő kézműves vállalkozóknak a tevékenységét is. ITT GYŐRBEN CSAK TÜRELEMMEL VÁRJUK EGY ÁLLANDÓ SCHIMA BANDI iparművész, Aranykoszorús mester tárlatának a megnyitását.
Bocsánatkérés a feledékeny utókor helyett
Az emberiség történetében minden korszaknak kísérője, a kor szellemének tükröződése a sajátos, arra jellemző művészeti irányzat.
Igaz ez a képzőművészekre, a zenére ugyanúgy, amint az építészetre, szobrászatra valamint az ötvösművészetre is. Visszatekintve a 2000 év előtti alkotásokra, a görögöknek a szabad szellemből fakadó termékeit még ennyi idő után is példaként fogadhatjuk el: műveik értékelése, alkotásaik, a huszonegyedik század műértő közönsége előtt semmit sem vesztettek eredeti szellemi értékeikből. Bámulatot és csodálatot érzünk, ha csak egyetlen szobrot, vagy vázafestményt, kiemelkedő jelentőségű építészeti alkotást örököltünk abból a korból, mert ezeknek későbbi időkre gyakorolt hatása semmit nem"rozsdásodott" az eltelt sok évszázad alatt sem.
1867 után Magyarországon bekövetkezett fellendülés a nagyipar, a művészetek, mint az irodalom, a festészet a zenetudomány, az orvostudomány addig soha nem tapasztalt fejlődését hozta magával. Az említett időszakban születettek közül sokan lettek neves költők, képzőművészek, nemzetközileg elismert technikai szakemberek, orvosok, akiknek nevét ma is tisztelettel emlegetjük, műveik hatása ma is érezhető.
---------------------------------
Schima Bandi életútja
Élt abban az időben egy géplakatos, Schima Károly Orosházán, akinek 3 gyermeke született. A harmadik gyerek Schima András, későbbi művésznevén Schima Bandi, aki 1882-ben látta meg a napvilágot. Kisgyermek korától élénk figyelemmel kísérte Édesapjának minden munkáját. Később láthatóvá lett, hogy apja tehetségét, kézügyességét, munkabírását örökölte.
A család sokat nélkülözött, Orosháza már nem nyújtott biztos megélhetést. Aradra költöztek. Itt már bizonyította tehetségét az elemi iskola első osztályában: szép rajzaiért egy marék cukorkát kapott jutalmul. Szeretett volna tovább tanulni, de apja közölte a tanáraival, hogy neki nincsen a taníttatáshoz elegendő jövedelme.
Ösztöndíjat kapott, ezután bejutott az Aradi Fém és Faipari Szakiskolába, majd az Aradi Gépgyárban lakatosként dolgozott.
Itt készített munkái kikerültek Franciaországba, a párizsi világkiállításra. Az Iparkamara Ösztöndíjának segítségével jut el Berlinbe, ahol az Iparművészeti Főiskolán elsőként végez. Főiskolai jutalmát aranyban kapja meg.
Visszatérve Pozsonyban szakiskolai oktatóvá nevezték ki. Lelkes szemlélője az ősi Pozsonynak, ahol igen sokat dolgozik, vázlatokat, rajzokat, stílus-tanulmányokat készít, amit oktatásra felhasználnak az ország több ipar-oktatási intézményében, ezeket több városban vándorkiállításon mutatják be. Gazdag képzelőerejének tanúsága, hogy ezekért számos kitüntetést, díjat is kap, miközben iparművészeti feladatokkal bízzák meg.
1908. évben a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztertől 500 koronás jutalmat kap.
1914-ben II. Vilmos német császárnak készít díszfokost, elnyerve a császár tetszését, aki egy 36 brilliánssal ékesített nyakkendőtűt küld neki megelégedése jeléül. 1916.évben V. Mohammed török szultánnak küld Győzelmi koszorút, aki Művészeti Ezüst érmet küld számára és felesége részére. (Felesége: Sz. Ráday Mária, aki a Győzelmi Koszorú kézimunkáit készítette.)
1915. Kárpáti őrség címmel alkotott egy 3 képből álló, csiszolt üveglapok közé helyezett, 180 centiméter hosszúságú, 95 centiméter magasságú vörösréz reliefet, aminek csak a súlya 6 mázsa volt. A képsorozat a magyar katonai fejlődést, a fegyvernemek kialakulását, és a Kárpátoknak, mint Magyarország természetes védvonalának együttesét ábrázolja szuggesztív erővel. Ilymódon ez a műalkotás a magyar honvédség és a Kárpátok hegyláncának művészi apoteózisa.
A vesztes világháború után ez a kimagasló és egyedülálló alkotás eltűnt. Nyilvánvaló, hogy a győztesek számára egy ilyen emlékezetet ébresztő mű nem maradhatott fenn az utókor számára! Valakik, valahová eltüntették, vagy fizikailag semmisítették meg, ezt valakik látták, az eltávolításnak szemtanúi és résztvevői is voltak, mert egy ilyen terjedelmű és súlyú alkotás elszállítását vagy szétzúzását több közreműködő személynek látnia kellett. Azóta, magyar részről nincsen semmilyen adat erre nézve, bár mostanában békés viszonyok között talán érdekes lehet a történészek közül valakiknek, hogy erre a ritka egyedül álló alkotás sorsa felől érdeklődjön – valakiktől...
1916.Győzelmi relief: II. Ferdinánd Bolgár Cárnak, aki örömmel fogadta, megbecsülése jeléül Várnán a kastélyában helyezte el.
Kovácsoltvasból 2 db girlandot készített, melynek száznál is több eleme a régi kovács "hitz" hegesztéssel lett egymáshoz rögzítve.
Ezek voltak Hazánk virágai és gyümölcsei, amelyek egymás mellé helyezve mutatják be a honos virágokat és a jól ismert és szeretett gyümölcseinket. Lenyűgöző látvány! Mindezt magas fokú ötvösművészete, tehetsége iránt hódoló tisztelettel, szellemi gyönyörködést érezve tanulmányozhatjuk! Ez a művészi alkotás e tehetséges alkotónak hazája terményei bemutatásával tisztelgés a Magyar Föld, mint életadó anya előtt. Minden virágot és gyümölcsöt alapos természetbeni megfigyelés után kovácstűzben alakított ki! Ezt a remekművet még 1908 és 1910 között alkotta. Felirata szerint „Tervezte a szakiskola növendékeinek közreműködésével és kovácsolta Schima Bandi iparművész 1908-1910.”
---------------------------------
1919 őszén a cseh megszálláskor intézetének tanáraival együtt áttelepítik Győrbe. Erre az időre már sok, de még nem kivitelezett terve van. Győr városa, a 4 folyó városa menedéket nyújt számára, itt 1919 novemberében a Kereskedelemügyi Miniszter szakoktatóvá nevezi ki a Győri Fa-és Fémipari Szakiskolába, mai nevén Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola. Tagja az iparművészeti társaságnak, ötvösmunkákat és kovácsoltvas tárgyakat mutat be. 1923-ban már nyugdíjazását kéri,az oktatást már nem folytatja,csakis a művészetet szolgálja csodálatot keltő alkotásaival. Az Est c. lap tehetségkutató pályázatán 1929. évben ezer pengős díjat nyer,amit Nyugat-Európai tanulmányútra fordít. München--Nürnberg--Berlin--Lipcse-Frankfurt--Párizs az útvonala. Ezekben a városokban keresi fel az érdeklődéséhez legközelebb álló művészeti alkotásokat, rajzol, naplót vezet, miközben olyan épületeket, ötvös remekműveket rögzít naplójában, ami a II. Világháború rombolásai miatt már csak rajzaiban maradt fenn.
1932. IPOK Kiállítás, elnyeri az Aranykoszorús Mester minősítést, vizsgáztatója Tolnay Imre, mérlegkészítő és javító, aki maga is Aranykoszorús Mester volt.
1935. Az Olasz Kézműipari Központ tanulmányi pályázatán 40 résztvevő közül az I. helyen végzett, és 5000 Líra ösztöndíjat kapott. Ebből az összegből 1936 áprilisában kereste fel Olaszország műkincsekben gazdag nagyvárosait, ötvösműhelyeit. Erről az útról sajátosan elkészített kétrajzos tanulmányúti naplót vezetett. Amikor útja során fogadta őt az akkori olasz miniszterelnök, Mussolini, átadta a számára készített 1 méter hosszú és 12 kilogramm súlyú díszkürtöt, amit itthoni műhelyében készített el.
Szakmai felkészültségét, és alapos kutatói tevékenységét tapasztalva ösztöndíját további 5000 Lírával növelték meg. Ekkor hangzott el Mussolini mondása: „Remek ember, kiváló művész, kár, hogy nem a mi emberünk.” (Ez a mondat szól a mai utódok közül azoknak, akik Schima Bandi Művész Urat fasiszta szimpátiával illetik!)
Életútjáról riportfilm készült, 1956-ban a 22. filmhíradóban minden mozi vetítette - "Vasvirágok" címen.
---------------------------------
Az egyházaknak készült műkincsekről röviden:
Oltáriszentség-tartó: Győri Székesegyház Főoltári Tabernákulum ajtó Főbejárat kapuja, XVI. Lajos korabeli stílusban és a belső kapuk
Gyertyatartó: Gyárvárosi Templom Győr
Feszület: Gyárvárosi Templom Győr
Oltárkereszt, korpusszal és 6 db gyertyatartóval a Győri Evangélikus Templomban
Ekkor a művész Krisztus testét vasból formázta, 27 kilogrammos vastömbből alakította a kívánt formára! Megdöbbentő bravúros kialakítása, a testrészek, a haj saját anyagából felhasítva, megmunkálva és visszahajtva. Így alakította ki tűzi kovácsolással a fejtetőn két oldalra simuló hajat is. Mindezt úgy, hogy 270 alkalommal tette tűzbe a korpuszt. A művész véleménye szerint Krisztus testét egy darab vastömbből kovácstűzben még senki sem készítette el. Minden tűzbe tétel előtt fotó készült a műveletről. Ez a mestermű 1940-ben a milánói triennáléra készült.
Ugyanebben az évben készítette Győr város egyik nevezetességét az Aranyhajót, ami bronzból készült aranyozva. Ez abban az időben egy ott működő kereskedőnek volt a cégére, jelenleg ez az üzlet egy patika. Városunk lakói az idelátogató vendégekkel együtt elragadtatva és büszkén szemlélik minden alkalommal.
Kapuvári templom: Oltárrészlet, Tabernákulum+Szent György küzdelme a Sárkánnyal /bronzból!/.
Ugyanide készült: Oltárkereszt, és áldoztató kehely.
Hegykői templom: modern áldozó kehely
Szárföldi templom: magyaros ostyatartó (cibórium)
Csornai templom: román kori áldoztató kehely.
Lakberendezési tárgyak: Rózsaág bronzból, virágváza, díszes hamutartó és szivarvágó bronzból, stb.
A Mester Gondolataiból: „... Az ifjúkori sok szeretettel végzett tanmeneti munkáim vezettek életemen át az idealizmus berkein keresztül a számos sikerhez:
=dicséret=elismerés=jutalom=sajtó=rádió=film=televízió és kitüntetés magaslati stációkig. Hű maradtam szép hivatásomhoz, a művészethez”, amit a következőképpen definiált: „A TEREMTÉS NAGY MŰVÉN FELBUZDULVA EGY BELSŐ FANTÁZIAKÉP SZERINT AZ ALKOTÁST ÉSSZEL MEGTERVEZNI ÉS A TERMÉSZET ADTA ANYAGOKAT NEMES FORMÁBAN KÉZZEL MEGELEVENÍTENI: EZ AZ IPARMŰVÉSZET.”
„Nincsen protektorom, nincs előkelő rokonom, sem pedig nagybácsim a Minisztériumban!
Egyedüli támaszom az Est utazási pályázata. Bizonyítékom? Munkálkodásom, eddigi sikereim...”
---------------------------------
A művész halálát megelőzően, 1959-ben, halála évében Kossuth Díjra is felterjesztették, de betegeskedett, és 1959 áprilisában tüdőgyulladás győzte le ezt a hihetetlen energiájú, hatalmas tehetséggel áldott ötvös-mester zsenit 77 éves korában! Így a Kossuth Díjat már nem kaphatta meg.
Művészi alkotásokban gazdag hagyatékát nem szülővárosára, Orosházára hagyta, hanem Győr városára, nevezetesen a Xantus János Múzeum lett a megajándékozott intézmény. Ellentételként egy állandó kiállításban állapodott meg Győr város akkori vezetőivel és a múzeummal. Ez azóta sem teljesült.
---------------------------------
A művész halála után:
2000 tavaszán a Rómer teremben grafikáiból kiállítást láthattak az érdeklődők. A Múzeumban ládákban kincses bányát találhatna a tisztelegni kívánó érdeklődő, ám az eltelt évtizedek is kevésnek bizonyultak hogy legalább egy tárlót, vagy még inkább egy állandó tárlatot kaphasson a látogató mesterműveinek nyilvánosság elé tárásához. Egyetlen hozzáférhető alapos és hiteles dokumentum unokájának, (nevelt fiának) Dr. Rádai Jánosnak róla írt könyve, ami fontos és részletes iránytű lehetne a Bandi Bácsi életútja iránt érdeklődő műértőknek és a laikus közönségnek egyaránt. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a híres nevezetes Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes hálózatában, azaz állományában nincsen egyetlen példány sem Dr. Rádai János gondosan szerkesztett és gazdagon illusztrált művéből!
Lehet, hogy Orosháza hozzáállása kedvezőbb lett volna az örökséghez?
Felmerül a kérdés: ilyen gazdag Győr Városa szellemi kincsekkel felérő iparművészeti alkotásokban?
Tárgyalásokat folytattam jelen írásom szerkesztése folyamán két országosan terjesztett folyóirat főszerkesztőjével, akik nagy várakozással tekintenek bemutatandó írásom elé. Velük és a Győri Ipartestülettel együtt várjuk azt a visszhangot, amit az eleddig ismeretlen nevű Schima Bandi iparművész, Aranykoszorús mester élet-pályájának megismertetése fog kiváltani.
Különösen sajnálatos számomra, hogy terjedelmi okokból nincsen lehetőségem bőségesebb illusztrációkra, mint néhány iparművészeti remekmű közzétételére.
Ez a megemlékező írás második része annak a sorozatnak, ami a Győri Ipartestület tevékeny segítségével indult. Nagy alkotó mesterek küzdelmes életének, sikerekkel és fáradsággal kövezett útján példát adni a ma élő nemzedék számára a legmagasabb szint elérésének biztatásával. leendő sorozatunk azoknak a nagy mesterek hatását teszi közzé, akiket korunkban (látszólag) méltatlanul hagynak figyelmen kívül, akik művészetükben egyéni utat jártak, olykor az értetlenséggel is küszködve, miközben tevékenységükkel bizonyították választott útjuknak helyességét.
Aranykoszorús Mester címeket és neves kitüntetéseket nem lehet boltokban, vagy a kereskedelemben kapni. Ilyen címet abban az időben kizárólag a legkiválóbb, kimagasló képességű emberek kaphattak, a szigorú mesterségi szabályok szerint. Remélni tudjuk, hogy ezek a példaadó életutak küzdelmeikkel bátorítják a mai és a jövendő nemzedéket az elődök követésére.
Amikor ezt a sorozatot tovább folytatjuk, bízunk abban, hogy a kézmű-ipar erősödni fog, és egyéni alkotásait a nagyipari tömegtermelés nem fogja a piacról kiszorítani. Ha ez megtörténne, akkor súlyos bűn terhelné mindazokat a vezető embereket is, akiknek hatáskörük lenne a magas fokon művelt gyönyörködtető alkotások létrehozásának elősegítése, de ezt eleddig nem magyarázható okból jelenleg mellőzik. Szükségesnek tartjuk mindezt kimondani, mert a hagyományos kézműiparra meggyőződésünk szerint minden korszakban lesz és marad is igény .Tömegtermeléssel műanyag asztalterítőket olcsón lehet ugyan előállítani,de milyen messze van ez például a halasi vagy a höveji csipkétől??
Bízunk abban, hogy valamennyi európai ország a jövőben pártfogása alá veszi a kézműipart, a kis mennyiségben különleges eszközöket gyártó és fejlesztő kézműves vállalkozóknak a tevékenységét is. ITT GYŐRBEN CSAK TÜRELEMMEL VÁRJUK EGY ÁLLANDÓ SCHIMA BANDI iparművész, Aranykoszorús mester tárlatának a megnyitását.
Bejegyzés megtekintés: