Ezeket a szobrokat már nem fogjátok látni
Íme 5 különleges budapesti szobor, amit elbontottak vagy elpusztítottak:
Budapestet mindig is rengeteg szobor díszítette. Egyrészt azért, hogy emlékeztessenek nagyjainkra, fontos eszmékre, vagy csak azért, hogy gyönyörködtessenek. Sok ilyen alkotás azonban ma már nem állhat a helyén: elpusztult, ellopták, vagy elbontották. Íme öt érdekes szobor, ami ilyen szomorú sorsra jutott.
0 kilométerkő
Nem a most látható nulla alakú szobor volt az első, amit a magyar országutak kilométer-számozásának kiindulópontjához állítottak. Még Gróf Festetics Pál vetette fel az ötletet, hogy egy művészi szoborral jelöljék ezt a helyet. Az indítványt a Hungária Automobil Club karolta fel, Körmendi Frim Jenő alkotását pedig 1932-ben fel is avatták: a Patrona Hungariae-t ábrázoló egyméteres márványszobor egy kétméter magas, “kilométerkövön” állt, jobb kezében pedig a szent koronát tartotta. A kő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető domborművét véste az alkotó. A szobor azonban Budapest 1944/45-ös ostromakor elpusztult.
Sió tündér szökőkút
A Városligetet egykor egy gyönyörű monumentális szökőkútban álló szoborcsoport is díszítette. Sió tündér legendájának szereplőit az Iparcsarnok előtti korzón állították fel a Millenniumi kiállítás attrakciójaként. Sió tündér, a Balaton nimfája és társai egy sziklás hegyszerű talapzaton álltak, ami egy 700 négyzetméteres(!) vízmedencében volt. A legmagasabb vízsugár 20 méter (körülbelül négy emelet) magas volt. Elkészítése és üzemeltetése ehhez mérten szintén az eget súrolta: az ezredévi kiállítás végelszámolása szerint 60.000 ezüstforintba került. Ahogy telt az idő, már nem kapcsolták be minden este, később csak vasárnap vagy ünnepnapokon. A második világháború után pedig gyakorlatilag széthordták az impozáns szoborcsoportot.
Hamupipőke
Mesehős szobrokat már bemutattunk nektek korábbi cikkeinkben (ITT és ITT). Bár Hamupipőke is köztük lehetne, szobra azonban sajnos szintén megsemmisült a második világháborúban. Kallós Ede bronz Hamupipőkéje azóta már nem etet galambokat a háromkávás kút tetejéről. Kár, mert a gellérthegyi játszótérre látogató gyerekek biztosan örülnének neki.
Állatkerti bölény
Ezt a bölény sgraffitót (karcolásos domborművet) már biztosan láttátok, ha voltatok az Állatkertben. Percz Jenő József bölénye formailag és a földszínek használatával is az őskori barlangrajzokat idézi. Sajnos azonban többé már nem találkozhattok vele a Bölényház falán. 2010-ben ugyanis lebontották az épületet, hogy helyén a Kós Károly által tervezett, első világháború előtti Bölényházát építsék újjá.
Titokzatos úrnő és cselédlánya
A Zsigmond téren álló Zsigmond-ház “ablakán” nézett ki ez az úrnő, talán várt valakit. Akárcsak a legendás Thököly úti erkélyen kihajoló menyasszony (róla korábban ITT írtunk). A hölgytől nem messze cselédlánya tárt ki egy másik kő-ablakok. Sajnos azonban már sem a Zsigmond-ház úrnőjét, sem a szolgálólányt nem láthatjátok a falon. Varga Imre domborműveit elbontották anélkül, hogy megtudhattuk volna, kit is figyelt a két nőalak.
Horváth Emese cikke, forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ezeket-a-szobrokat-mar-nem-fogjatok-latni/
A Szeretlek Magyarországra írt szobros cikkeimhez sok segítséget és ihletet ad a Köztérkép, ezért Tamás kérésére ezeket az írásokat itt is publikálom. Remélem nektek is tetszenek.
Budapestet mindig is rengeteg szobor díszítette. Egyrészt azért, hogy emlékeztessenek nagyjainkra, fontos eszmékre, vagy csak azért, hogy gyönyörködtessenek. Sok ilyen alkotás azonban ma már nem állhat a helyén: elpusztult, ellopták, vagy elbontották. Íme öt érdekes szobor, ami ilyen szomorú sorsra jutott.
0 kilométerkő
Nem a most látható nulla alakú szobor volt az első, amit a magyar országutak kilométer-számozásának kiindulópontjához állítottak. Még Gróf Festetics Pál vetette fel az ötletet, hogy egy művészi szoborral jelöljék ezt a helyet. Az indítványt a Hungária Automobil Club karolta fel, Körmendi Frim Jenő alkotását pedig 1932-ben fel is avatták: a Patrona Hungariae-t ábrázoló egyméteres márványszobor egy kétméter magas, “kilométerkövön” állt, jobb kezében pedig a szent koronát tartotta. A kő hátlapjába és két oldalsó lapjába a gyalogos, a kocsis és az autóvezető domborművét véste az alkotó. A szobor azonban Budapest 1944/45-ös ostromakor elpusztult.
Sió tündér szökőkút
A Városligetet egykor egy gyönyörű monumentális szökőkútban álló szoborcsoport is díszítette. Sió tündér legendájának szereplőit az Iparcsarnok előtti korzón állították fel a Millenniumi kiállítás attrakciójaként. Sió tündér, a Balaton nimfája és társai egy sziklás hegyszerű talapzaton álltak, ami egy 700 négyzetméteres(!) vízmedencében volt. A legmagasabb vízsugár 20 méter (körülbelül négy emelet) magas volt. Elkészítése és üzemeltetése ehhez mérten szintén az eget súrolta: az ezredévi kiállítás végelszámolása szerint 60.000 ezüstforintba került. Ahogy telt az idő, már nem kapcsolták be minden este, később csak vasárnap vagy ünnepnapokon. A második világháború után pedig gyakorlatilag széthordták az impozáns szoborcsoportot.
Hamupipőke
Mesehős szobrokat már bemutattunk nektek korábbi cikkeinkben (ITT és ITT). Bár Hamupipőke is köztük lehetne, szobra azonban sajnos szintén megsemmisült a második világháborúban. Kallós Ede bronz Hamupipőkéje azóta már nem etet galambokat a háromkávás kút tetejéről. Kár, mert a gellérthegyi játszótérre látogató gyerekek biztosan örülnének neki.
Állatkerti bölény
Ezt a bölény sgraffitót (karcolásos domborművet) már biztosan láttátok, ha voltatok az Állatkertben. Percz Jenő József bölénye formailag és a földszínek használatával is az őskori barlangrajzokat idézi. Sajnos azonban többé már nem találkozhattok vele a Bölényház falán. 2010-ben ugyanis lebontották az épületet, hogy helyén a Kós Károly által tervezett, első világháború előtti Bölényházát építsék újjá.
Titokzatos úrnő és cselédlánya
A Zsigmond téren álló Zsigmond-ház “ablakán” nézett ki ez az úrnő, talán várt valakit. Akárcsak a legendás Thököly úti erkélyen kihajoló menyasszony (róla korábban ITT írtunk). A hölgytől nem messze cselédlánya tárt ki egy másik kő-ablakok. Sajnos azonban már sem a Zsigmond-ház úrnőjét, sem a szolgálólányt nem láthatjátok a falon. Varga Imre domborműveit elbontották anélkül, hogy megtudhattuk volna, kit is figyelt a két nőalak.
Horváth Emese cikke, forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ezeket-a-szobrokat-mar-nem-fogjatok-latni/
A Szeretlek Magyarországra írt szobros cikkeimhez sok segítséget és ihletet ad a Köztérkép, ezért Tamás kérésére ezeket az írásokat itt is publikálom. Remélem nektek is tetszenek.
Bejegyzés megtekintés:
