Találkozó és kérdőív

Az ünnepek mellett sok más esemény is színessé és izgalmassá tette a Köztérkép számára a decembert. Ebben a bejegyzésemben megpróbálom összefoglalni a legutóbbi találkozó és a kérdőív tanulságait.
December 12-én találkoztunk egy jót. Többen a fővárosba utaztatok több száz kilométerről, amit ezúton is köszönök. Örülök, hogy láttuk egymást! Volt, akivel a 2009-es karácsonyi találkozón beszéltem utoljára személyesen. Ezen a szombat délutánon a kérdőív részbeni kiértékelése mellett saját problémáinkról, kérdéseinkről, kételyeinkről beszélgettünk. A Köztérkép átalakulásával, „intézménnyé” válásával foglalkoztunk. Hogyan élvezzük a lap építését úgy, hogy közben annyi más elvárásnak is meg kell felelnünk? Hogyan alakítsuk úgy a működési elveinket, hogy a munka kevesebb súrlódást és több örömöt jelentsen számunkra, de közben ne essen vissza a műlapok minősége, és a közösségi munka aktivitása.

Azt gondolom, hogy ez a találkozó sok kérdés megfogalmazására volt alkalmas, de maradéktalanul egyiket sem válaszolhattuk meg. Úgy vélem viszont, hogy ezzel az alkalommal beindult egy folyamat, aminek a végén, talán tavaszig rendbe tehetjük a működésünk önellentmondásait.


Mit mondunk a kérdőív alapján?

A kérdőív kiértékelése során néhol ki fogom emelni a „mag”, vagyis a legaktívabb tagok válaszait. Főként, ha eltérő képet mutatnak a kevésbé aktív tagok véleményéhez képest.
A kérdőív diagramokon megjeleníthető kivonata ezen a linken található: https://www.kozterkep.hu/user/1/file-92d1f4c9f004c82f3b60419fe7ea3014.pdf

Hangulat
Összességében jól érezzük magunkat és elégedettek vagyunk a szerkesztőség munkájával, 5-ből 4 körülire pontoztuk ezeket. Legtöbbünk hangulatát a személyes viták zavarják, de többen problémának látjuk a következetlenséget, a helyesírási hibákat, és néhányunkat bánt a belső kommunikáció hangneme is néha.

Külföldi nyitás
A külföldi nyitásnak inkább örülünk, 5-ből 4-et adtunk neki. A szöveges véleményekből viszont kiderül, hogy az angol leírás megkövetelését néhányan diszkriminatívnak érezzük, és félünk attól, hogy az új területekről sok értéktelen mű is beérkezik, bár belátjuk, hogy a dömping eddig elmaradt. Egy érdekes megjegyzést kiemelnék: sokaknak ez az egyetlen lehetőségük a közreműködésre.

Hozzáadások, pontok, rangsorok
Inkább egyetértünk az aktivitási rangsorok elrejtésén, mert sokan kijátszhatónak tartjuk a pontozást, és úgy érezzük néhányan, hogy negatív versenyt szült, és nem volt ösztönző ez a transzparencia.

Sokan úgy gondoljuk, hogy a Hozzáadásokat más tagok negatív kritikának tartják, de minket többnyire nem zavar, ha kapunk, és a közösségi munka alapkövének tartjuk ezeket.
Ide csak annyi személyes megjegyzésem lenne, hogy van azért ebben egy kis belső ellentmondás, hiszen a kérdőívet a mag nagy része kitöltötte, vagyis elképzelhető, hogy pozitívabbnak és befogadóbbnak gondoljuk magunkat, mint ahogyan viselkedünk.

Szintén itt kell megjegyeznem, hogy a Hozzáadások bevezetése valamilyen formában mégiscsak sikertelen maradt. Akárhogy is akartuk, nem tudtunk mindent beleerőltetni ebbe az együttműködési formába, mivel sokszor csak egy kérdőjeles gondolat az, ami van, és beszélgetni kell még, nem lehet hozzáadni, nincs konkrét, forrásolható adat. Ezt a kommentekben zajló beszélgetést viszont már sokkal többen értékeljük negatívan. Volt, aki leírta a „hiúság” kifejezést is.

Nem köztéri alkotástípusok
Ebben a kérdéscsoportban relatív bonyolult és átláthatatlan módon arra próbáltam rákérdezni, mi a véleményetek a nem köztéri alkotások Köztérképen bemutatásáról. Ennek időszerűségét az adja, hogy egyre többször hallunk vagy látunk leírva olyan mondatokat, hogy „aznap belépő nélkül meg lehetett tekinteni a helyet”, meg hogy „engedélykérés nélkül tudtam fotózni”. A szabályozásunk ezen a téren mára ingataggá vált. Működött addig, amíg a beltér csak kivételes hely volt, és 5-10 ember építette a lapot, de ahogy fogytak a bemutatható köztéri munkák, egyre többen merészkedtünk zárt ajtók mögé és egyre többféle mű bemutatásának fontosságán vitatkoztunk, egymást vádolva azzal, hogy nem értünk az igazi művészethez, vagy épp nem értékeljük, hogy micsoda kincs került fel a lapra. Szeretném ezeket a vitákat mederbe terelni és egy tiszta, átlátható szabályozás keretében világos, listaszerű módon leírni mit igen és mit nem. Szükségünk van erre azért is, mert nem várhatjuk el se régi, se új tagjainktól, hogy képesek legyenek értelmezni egy lassan 10 éve kialakult, kivételektől és toldalékoktól hemzsegő szabályozást.

Valamint amellett, hogy érthető okokból mindnyájunkat az motivál, hogy a saját magunk számára értékes műveket feltöltsük, közös nevezőre kell jutnunk. Ez pedig néhol fájdalmas metszéseket jelenthet, de meg kell tennünk ezeket, hisz hosszú távon szeretnénk jól érezni magunkat.

Alkotástípusok igen/nem
Szabadon látogatható művek intézményekből és más nem köztérről:
- IGEN: szobrok, domborműves emléktáblák, szekkó, freskó*
- NEM: olajfestmények, gobelinek
Szabadon nem látogatható művek intézményekből és más nem köztérről:
- IGEN: szobrok, egyéb*
Szabadon látogatható művek templomokból:
- IGEN: szobrok, üvegablakok*
- NEM: freskók
Szabadon nem látogatható művek templomokból:
- NEM: szobrok, egyéb
* közel kiegyenlített volt a szavazás, de a mag döntése alapján ide soroltam.

A fenti lista sok szempontból problémás, az „egyéb” matematikailag értelmezhetetlen. De ha azt nézem, hogy mikor mondtunk látványosan nagyon IGEN-t vagy nagyon NEM-et, akkor világosabb a kép, és túlléphetünk a problémákon, fókuszálhatunk az egyszerűsítésre ezek alapján is.


Összegzés
A december tanulsága számomra kettős: egyrészt rendszeresen találkoznunk kell, mert a beszélgetés nem csak arra jó, hogy kérdéseket válaszoljunk meg, hanem (és leginkább talán) azért jó összejönni, hogy oldottabb és közvetlenebb hangulatban ismerjük meg egymás gondolatait, személyét, motivációit.

A másik fontos haladás a kérdőív és a találkozó kapcsán is az, hogy egyszerűsítenünk kell, logikusabbá kell tennünk a működési elveket, mert ha egy szabályzat a több éve aktív tagjaink számára sem egyértelmű és átlátható, akkor az rossz.

Első lépésben a szerkesztőkkel, aztán együtt véleményezzük az átalakítást, aminek keretében megkíséreljük rendezni a beltéri alkotások ügyét, valamint a köztéri típusok pontosabb listáját is megfogalmazzuk.

Jó munkát kívánok nektek, és szeretném, ha továbbra is segítenétek azzal, hogy őszintén elmondjátok véleményeteket, és az eddigihez hasonló konstruktivitással és nyíltsággal viszonyultok a belső problémáinkhoz. Így, együtt sikeresen túljutunk a feszültségeken és egy békésebb, közösségibb alap(hangulat)ot teremthetünk.

Örülök, hogy vagytok, hogy csináljuk! :)
Bejegyzés megtekintés:

Hozzászólások

Hozzászólás írása...