Az edelényi buszról leszállva, a két kilométerre lévő Borsodi földvárhoz kell mennem. Az internetes irodalom szerint itt találom majd a Millenniumi kereszt-et, és a Szent István szobrot. A hideghez és az erős szélhez nem szokott szervezet, igen csak forralt borért kiállt. Begombolom ruházatomon az összes gombot. Amikor végre megérkezem, a sokat látott és megélt pap; aki még nem látott járkáló múmiát; kérdésemre közli velem, hogy a Szent István szobrot bevitték a belvárosba. Könnyen megértem, hogy hová, hiszen onnan jöttem.

A területet az őskor óta emberek lakják, erre bizonyítékul szolgálnak a paleolit kori kőeszközök. Az írásos emlékek Edelényt 1299-ben említik először. Egyik városrészét alkotó egykori Borsod falut, melyet 1950-ben csatoltak hozzá, már 1108-ból vannak írásos bizonyítékok. A faluban honfoglalás kori földvár állt, Borsod vármegye központja és névadója. A középkorban Edelény lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a történelem nyomai nem múlnak el nyom nélkül: a török időkben többször elnéptelenedett a falu. Edelény az ipar felé a XIX. században kezdett orientálódni, a terület birtokosai 1838-ban cukorgyárat hoztak létre. Megindult a barnaszén-bányászat is. Ezekben az időkben a mezőgazdaság és az ipar egyformán meghatározó a település életében. 1950-ben Edelényhez csatolták Borsod községet, 1963-ban pedig Finkét. Finke legrégibb utcája az Árpád út. Edelény 1986-ban kapott városi rangot. A rendszerváltás után a bánya bezárt, a termelőszövetkezeteket pedig felszámolták, ami nehéz helyzetbe hozta a várost.

L'Huiller-Cuborg-kastély
Az ország egyitk legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya az edelényi L'Huiller-Cuborg-kastély, melyet Kelet-Magyarország Fertődjeként tartanak számon. Az 1727-28-ban épült együttest a lotharingiai származású L'Huiller Ferenc János egri várkapitány építtette. Katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában; s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott. A két saroktornyos épület egyéni megjelenésű, főhomlokzatánál a héttengelyes, négyszintes középrizalit dominál. Az 1770-es években alkotta meg Lieb Ferenc festő, a kastély emeleti hét szobájának rokokó díszítőfestését; ami a ma is a legteljesebben fennmaradt világi falképegyütteseink közé tartozik. Érdekessége, hogy a falképek női figuráinak mindegyike Mária Terézia arcmását mutatja. A XIX. században Edelény a Szász-Cuborg-Gothai hercegi család birtokába került. Az 1900-as években hosszú ideig üresen álló és romló műemlékegyüttest 2001-ben vette át a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, és elvégezte a legégetőbb állagvédelmi munkákat. 2004-2006 között egyes részek helyreállítására - például a középrizalit tetőszerkezete- is sor került.

Edelény köztéri szobrai, alkotásai
Csirpák Viktória: Szent István szobor (2000), Hősök terén
Demjén István: Olvasó lány, Borsodi út 34. A gimnázium előtti parkban
Görcsös Gábor: Kopjafa 'A természet védelmére', Izsó Miklós Gimnázium parkjában; Borsodi út 34.
Gyurcsek Ferenc: Három tavasz emlékmű (1985), Borsodi út 9.
Hoffel Ildikó: Kerámia (1997), az Izsó Miklós Gimnázium homlokzatán van elhelyezve; Borsodi út 34.
Kucs Bála: Bányász-szobor (1960), Bányász tér
L'Huiller-Coburg-kastély, Edelény kapu; Borsodi út 7.
Lux Alice: Pánsípon játszó nő (1966), Dankó Pista út 80. A kórház kertjében
N.A.: Izsó Miklós, az Izsó Miklós Gimnázium parkjában; Borsodi út 34.
N.A.: 1848-49 emlékmű és a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére, Hősök tere
N.A.: Kígyót vivő sas, Tormás utca, A Gyógyszertár homlokzatán található a dombormű
Székely Károly: Hősi emlékmű (1930), Hősök tere
Látnivalók:
Borsodi földvár
Edelényi református templom
Edelényi római katolikus templom, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt
Finkei református templom
Finkei római katolikus templom
L'Huiller-Coburg kastély
Szent Kereszt görög katolikus templom
Edelényben született:
Sághy Gyula dr. jogász, országgyűlési képviselő