Sajószentpéter a Bükk hegység északkeleti részén a Sajó folyó mellett, a 26-os főútvonal mentén található. A határában talált régészeti leletek arra utalnak, hogy már a tatárjárás idejében lakott terület volt. Az első írásos említés 1281-ből való a városról. A város életét 1975-ig a szénbányászat határozta meg, majd 1999-ig az üveggyártás.
Miskolc felől érkezve a temetőkertben magasodó Szenti István király tiszteletére felállított Római Katolikus templomot, láthatjuk. A templom 1762-ben épült copf stílusban. Belső terét Demeter István esperes, festőművész falfestményei díszítik. A templom mellett láthatjuk Demeter István sírját, valamint a holokauszt áldozatainak és a derenki hősök tiszteletére felállított emléktáblákat. A templom déli falán a malenkij robotra elhurcoltak emléktáblája található.
A 26-os főút edelényi elágazásánál balra a hegyoldalba, a korábbi 6. sz. ált. iskola udvarán két műkő térplasztika volt látható, amelyek eltűntek az épület felújítása alatt (KI tud róla?)
Sajószentpéter történelmi magja a Kálvin tér, amit az Edelény felé elkanyarodó országútról közelíthetünk meg. A Gedeon Kúria falán (ma szakiskola) 2010. júniusában emléktáblát avattak Szent Péteri Imre tiszteletére. Az iskolában Pattantyús-Ábrahám Géza bronz mellszobra látható amely Varga Éva alkotása (1999). A teret és a települést meghatározó épület a XIV. században épült gótikus stílusú Református templom. A templom déli oldalánál a Millenniumi emlékmű, míg az északi oldalán Varga Éva alkotása a Háborús emlékmű található.
Az úton továbbhaladva a 27-es főúton Edelény városába érkezünk.
Visszakanyarodva a 26-os főút felé a Kálvin tér 43. sz. alatt Lévay József szülőházát láthatjuk, rajta az író, költő portréjával.
A 26-os főúton haladva a város közepén találhatjuk a Petri Lajos (1955) Üvegfúvó szobrát , amely ma már a város jelképévé vált. A szoborral szemben lévő utcában Barczi Pál Munkácsy-díjas festő és grafikusművész emléktáblája majd tőle kb. 100 méterre a korábbi Pécsi Sándor Általános iskola udvarán található Női figura szobor látható amely Varga Éva alkotása.
Az üvegfúvó szobortól mintegy 500 métere a Kossuth Lajos Iskola udvarán láthatjuk a névadó mellszobrát valamint az iskola homlokzatán a Diákok épületdíszt. Udvaráról Csótó László, Zodiákus (1988) nevű épületdíszének maradványai láthatók (elpusztult) Az iskola melletti és a szemben lévő utcájában is található alkotás.
Átkelve a 26-os főúton mintegy 300 métere a Városi Könyvtár udvarán található Lévay József mellszobra, Paulikovics Iván alkotása (1988) valamint az iskola mellett a vasútállomás felé haladva egy katolikus feszület található.
Parasznya felé kanyarodva a mentőállomás mögött a Görög katolikus templom (S.péter legfiatalabb temploma) horganyzott vasból készült kerítését említhetjük látnivalónak (elgondolkodtatónak). Valamint a templomkertben elhelyezett Wass Albert emlékkövet és kopjafát (sajnos még nem sikerült lefotóznom, mert a gondnok nem engedett be az atyát meg nem értem el.)
Mellette közvetlenül a Bányász Emlékmű található, majd azzal átellenben a sportpályán Szepesi Gusztáv emléktábláját és Pándi Kiss János, Diszkoszvető szobrát láthatjuk.
Az úton végighaladva a Pitypalatty völgybe érkezünk, de előtte még az utolsó házon Baross Gábor (vasminiszter) emléktábláját fedezhetjük fel. A
26-os főútvonalon haladva, pedig Kazincbarcikát a 'szobrok városát' találjuk.
