A 20,3 méter magas szobrot 1896 augusztusában állították fel a Brassó feletti Cenk-hegyen és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. Az oszlopon álló 3,5 méter magas honfoglalás kori harcos Árpád-szobor néven vonult be a köztudatba. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai személy dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb havazás után összedőlt. A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum tulajdonába kerültek.

A szobrot egykor tartó obeliszk vaskos darabjai ma is ott hevernek a talapzat melletti lejtős részen, a talapzat alsó kövezete ma kilátóként szolgál.
A szobor feje a brassói Történelmi Múzeumból a helyi magyar evangélikus egyház tulajdonába kerűlt.