A Szerbiából Mohácson át halálba hajszolt Radnóti Miklós költõt ábrázolja a bronz alkotás.

Mohácson (honlapjukon) ahol Radnóti szobrának ez a példánya áll, egy verssel emlékeznek a költőről:

"Katonaköpeny és ormótlan cipő
Csont - sovány alakon; kérdezed: ki ő?
Magányosan áll és szenvedő az arc,
S a szenvedő arcon fájdalom, kudarc.

Népe megalázva, szögesdrót mögött,
Vagy haláltáborban mennybe költözött.
Egy sötét világban, hol bitang az úr,
S ártatlanok vére gyilkosokra hull...."

Vers a versben: egyik versszaka a Razglednicából idéz:
"„Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek, mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll,
Fölöttünk fú a förtelmes halál..."
....Radnóti Miklós szobránál Mohácson (Nagy Kálmán)
Megjegyzés: az idézet hibás volt. Most már a forrás nem érhető el, nem tudom bizonyítani, de minden támadás ellenére az akkori vers írója idézte hibásan a verset. A bemutatott ún. kéziratot ellenőriztem, így jelent meg nyomtatásban.

---