A Szoborlap egyik legnehezebben eldönthető kérdése, hogy Varga Imre először 1970-ben felállított, nevezetes Radnóti-szobrának hány példánya létezik a világon. A korlátnak támaszkodó, maga elé néző költőt megformáló, életnagyságú öt szoborhoz (Mohács, Salgótarján, Budapest, Bor, München) csatlakozik most ez a kb. 25 cm-es kisplasztikai változat, mely ugyancsak köztéri darab. A nagyjából 160 cm magas, sötét színű márványoszlopon álló szobrot a költő nevét viselő iskola bejárati aulájában állították fel. A talapzat elülső oldalán nehezen olvasható arany betűkkel: 'Tiszta szavam sose / kormozza be a barna / füsttel égő félelem. // Radnóti Miklós'. A szobrot ünnepélyesen 1985. február 21-én avatták fel ezen a helyen.

Az Abonyi utca és a Cházár András utca sarkán épült téglaépületet Lajta Béla tervei szerint kezdték megvalósítani, s a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma számára emelték. Lajta 1920-ban bekövetkezett halála miatt Böhm Henrik és Hegedűs Ármin véglegesítették a terveket; 1923-ban a még építés alatt lévő iskolában már megkezdődött a tanítás, és a hivatalos felavatásra csak 1931-ben került sor. A történelem nem kímélte az iskolát, tanárait és diákjait sem. A harmincas, negyvenes években többféle néven, esetenként többféle intézmény összevonásával, ám 1942-ig iskolaként működött. 1945-től 1949-ig rövid időre újra felekezeti iskola, utána államosították. Radnóti Miklós nevét 1959-ben vette fel. Az iskolában a tanításon kívül általános és középiskolai tanárképzés is folyik.