A mű a „haleszi felkelés” áldozatainak, annak a hat fehérvári polgárnak állít emléket, akiket 1849. augusztus 10-én fogtak el, majd 14-én Pesten az Újépületben végeztek ki. A gránit oszloprész Havranek Ferenc építész és id. Havranek Antal kőfaragó munkája. Avatására 1888. augusztus 15-én került sor. Bory Jenő bronzból készült turul madarát 1909. október 6-án avatták fel.
(Magony Imre székesfehérvári szoborkatalógusának 2004-es kiadása alapján)

---

1849 augusztusának elején Székesfehérváron népi ellenállás bontakozott ki, mert a császári sereg parancsnoka, Falkenhayn tábornok el akarta foglalni a várost. A fehérvári felderítők parancsnoka, Hamvasy felderítőket küldött ki. Hübner András és Havelka Ferenc Seregélyes felé indult, de a császári sereg nem innen, hanem a Budai úton közeledett. Hajnalban dobszó és félrevert harangok hangjára gyűltek össze a fehérváriak, majd Falkenhayn csapatai ellen vonultak. A csata a Berényi út és a Budai út közötti városrészben zajlott le, a császári csapatok felgyújtották a házak nádtetejét. A népfelkelők tűzoltásba kezdtek, így harcuk nem végződhetett győzelemmel. A császáriak ekkor fogták el a Hübner András 45 éves cserzőtímárt, Havelka Ferenc 29 éves cserzőtímárt, Varga Mihály 68 éves szűcsöt, Gáncs Pál 39 éves szűcsöt, Kutzka Mihály 49 éves kovácsmestert és Uitz Ignác 23 éves kőművest. Ketten közülük ártatlanok voltak, Uitz Kutzkát ment figyelmeztetni, de ő nem volt hajlandó elmenekülni, így mindkettejüket elfogták. Mindez 1849. augusztus 10-én történt, majd augusztus 14-én valamennyien a császári-királyi haditörvényszék ítélete alapján az „ón és puskapor által szenvedendő halálra ítéltettek”, és az ítéletet ezen a napon reggel végre is hajtották.

Az Szabadság című lap 1888 nyári tudósítása szerint Moenich Károly levéltáros találta meg a hat fehérvári vértanú magyar és német nyelven íródott ítéleteit, majd augusztus 5-én hírt adott a vértanúk emlékére állítandó oszlopról. Előzőleg úgy tudták, hogy a vértanúk kivégzése 15-én volt, így az avatást is tizenötödikére tervezték. Az ítéletekből derült ki a pontos dátum, tizennegyedike. Az oszlopot mégis 1888. augusztus 15-én avatták fel, maga az oszlop az újság szerint Szent István bazilikájának egyik épen maradt gránitoszlopa, 330 cm hosszú, 70 cm átmérőjű, a Bazilikába pedig valószínűsítették, hogy Tác-Gorsiumból került. Az oszlop megmunkálását végezte id. Havranek Antal. Az oszlopot Havranek József polgármester adta át a városnak.

Az oszlopot a város lakói „gyertyatartónak nevezték”, hiányosnak érezték. Bory Jenőt 1908-ban – amikor első gyűjteményes kiállítását láthatták Székesfehérváron – bízták meg a Vértanú-emlékmű oszlopára készítendő szobor elkészítésével. Bory ekkor 29 éves volt, és a korabeli újságok szerint el akarta hagyni Székesfehérvárt. Az emlékműre Bory megtervezte a „bronzba öntött, kiterjesztett szárnyú, láncait tépő sast”, melynek költségeire gyűjtés indult, és Bory Jenő így maradt székesfehérvári művész. A gyűjtésből befolyt összeg nem volt elegendő, így a hiányzó összeget a város pótolta. Az alkotás 3140 koronába került.

Az alkotást az akkori újság emlegette „turul”-ként, így lett Turulmadár az emlékmű neve. Az avatást 1909. augusztus 20-ra tervezték, de mégsem ekkor került sor a szobor felavatására. A Függetlenségi Párt és a 48-as kör elhatározta, hogy október 6-án elhelyezik az alkotást az oszlopon, de végül az elhelyezésre szeptember végén került sor, és október 6-án avatták fel a turulmadarat. Az avatás napján ötezres tömeg vonult Almásy János városgazda vezetésével az emlékműhöz, ahol a város egyesített dalárdája elénekelte a Himnuszt. Az avatóbeszédet dr. Saára Gyula polgármester és Holly Géza, a Függetlenségi Párt elnöke mondta. Az emlékművet Prohászka Ottokár püspök szentelte fel.

1911-ben Márkus Miksa helybéli lakatos saját költségén az eredeti fából készült lécrács helyére kőoszlopos vasrácsot készített. Az emlékművet 1948-ban felújították, a vasrácsot valószínűleg ekkor távolították el, és a talapzat is keskenyebb lett. Kovács Károly építőmester végezte a felújítási munkálatokat.

A talapzaton olvashatóak a vértanúk nevei, melyek sajnos nem pontosak.

A jelenleg feltüntetett nevek: Havelka Ferenc, Hubner András, Varga Mihály, Gánts Pál, Kuczka Mihály, Ujtcz Gáspár
A nevek helyesen: Havelka Ferenc, Hübner András, Varga Mihály, Gáncs Pál, Kutzka Mihály, Uitz Ignác.

---