Ennek a műlapnak a megértéséhez el kell olvasni a szorosan kapcsolódó műlapot is, annak a 11 dombormű-táblának a bemutatását, mely e sorozat első részét képezi. Onnan részletesebben kiderül, a kettéválasztásnak az az oka, hogy a két dombormű-sorozat két külön időben épült épületrészre került - ami itt látható, az a második széria.

Ez a 14 dombormű hétköznapibb, egyszerűbb, kézzelfoghatóbb, realisztikusabb ábrázolása ugyanannak az allegóriának, amelyet az első tizenegy darab is magára vállal. Elmondható továbbá, hogy a művészek haladtak saját korukkal: pl. autós baleset is látható a káresemények, csapások sorozatában - egyáltalán a Gép mint az emberi élet kioltására alkalmas eszköz vagy mint veszélyforrás intenzívebben jelenik meg itt, mint amott, a két évtizeddel korábban mintázott daraboknál.

A szerzőség valamivel egyértelműbb ennél a tizennégy darabnál, kilencnek közülük a szignóknak köszönhetően egyértelműen azonosítható az alkotója (mindegyikhez odaírtam a szobrászt a képaláírásban). Elképzelhető, hogy a másik műlapon feltüntetett szobrászok közül az egyik, esetleg mindkettő (Orbán Antal és/vagy Hűvös László) is ide tartozik (Bory Jenőt kivettem mindkét helyről, Aerdna ugyanis kiderítette, hogy Bory nem valamelyik domborművet, hanem az ennek az épületrésznek a sarkán egykor ott állt címert készítette, mely ma már nem látható - 45 után leverték, 2000 után nem restaurálták http://www.kozterkep.hu/~/16169 ). Sajnos, ahogy a másik műlapon írtam, életrajzuk alapján bármelyik feltüntetett szobrász lehetséges szerző, de semelyikőjük rendelkezésemre álló műlistái nem tartalmazzák ezeket a domborműveket. Ezzel kapcsolatban bármilyen segítséget szívesen fogadok. A dátumozásnál azért 1930-at választottam, és nem 1931-et, az épület teljes befejezésének évét, mert a kilenc látható szignó mellett mindenütt ez az évszám szerepel.

Tamáséknak köszönöm a több kép feltöltésének lehetőségét.