1893-ban Kossuth Lajost Marosvásárhely díszpolgárává választották. 1894-ben pedig egy Kossuth-szobor felállítását határozták el. A mű elkészítésével Köllő Miklós szobrászművészt bízták meg. A 3,2 méteres bronzszobrot 1899. június 11-én avatták fel Kossuth Ferenc jelenlétében. Ez volt az első Kossuth-szobor Erdélyben.

'A Székely Főváros hálája ércben örökítette meg Kossuth Lajos alakját. A hazafias kegyelet által emelt, s Köllő Miklós kiváló szobrászunk által alkotott emlékművet június hó 11-én leplezzük le, hogy legyen örök időkön át nagy hazánkfia iránt mindenkor érzett hódolatunk külső kifejezője.' - állt a meghívóban.

A szobrot 1919. március 28-án a Bem-szoborral és a Rákóczi-szoborral együtt román szélsőségesek ledöntötték. Az összetört szobor darabjait a városháza udvarán tárolták. 1931-ben felmerült a sérült szobor Budapestre szállítása, de a felkért szakértők nem találták alkalmasnak a szobrot restaurálásra.
Az 1920-as években a szobor helyét átadta a város a görögkeleti egyháznak templomépítés céljából. Itt épült fel az ortodox katedrális.
A marosvásárhelyi Kossuth-szobor mását 2001 októberében avatták fel Gyergyócsomafalván. Alkotója Sántha Csaba szovátai szobrász. http://www.csomafalva.ro/joomla/images/zoom/GQNMZM/Kossuth_szobor_y.jpg