A Székesfehérvári pályaudvar régi felvételi épülete a második világháborúban megsemmisült. 1951-ben Kelemen László építész tervei alapján új épület készült szocialista realista stílusban. Az épületet gazdagon ellátták műalkotásokat, kapott domborműveket, freskókat, festett üvegablakot, pannót, stb. Ebből most a két domborművet mutatom be ami kint a homlokzat két oldalán található. Elsőként az 500 kilométeres mozgalom Martsa István szobrászművész által készített domborművét. Az mészkő alkotás a bajárat jobb oldalán áll, kb. 3 méter hosszú és 1, 5 méter magas. Rajta öt vasúti dolgozót találunk, háttérben egy gőzmozdony kerekeivel. Talán épp a mozgalomba való részvétel munkakiosztása történik.

"Szobrok és freskók pályaudvaron
Új középítkezéseinknél gazdagon érvényesülnek a képzőművészeti elemek. A részben már elkészült, részben még épülő székesfehérvári pályaudvar korszerű, gyönyörű épületét is számos képzőművészeti alkotás fogja dekorálni.
Az új pályaudvar előcsarnokából a várótermekhez vezető lépcsőfeljárónál most építették be Pituk József és Gács György nagyméretű művészi üvegfestményét. A közeli hetekben kerül a pályaudvar város felőli homlokzatának főbejárata fölé két szép dombormű. Az egyiket Győri Dezső szobrász- művész készítette és megjeleníti a vasút szerepét az iparban, a másik relief Marisa István szobrászművész alkotása és a vasút jelentőségét mutatja be a mezőgazdaságban...." ^[1]

Az 500 kilométer mozgalom azt jelentette, hogy 24 óra alatt legalább 500 km-t fusson a mozdony, lehetőleg hasznos teljesítményben. A mozgalom népszerű volt, 1953-ban Rodriguez Endre rendezésében dokumentumfilmet is készített róla, 500-as mozgalom néven.
Természetesen a filmhíradóba is bekerült, sajnos képet nem tudtam varázsolni, de a leírása megvan.

Szinkronszöveg:
Határtalan örömmel fogadta dolgozó népünk azokat a híreket, melyek a szovjet sztahanovisták magyarországi látogatásáról számoltak be. A Szovjetunió élenjáró dolgozói azért jöttek hazánkba, hogy munkamódszereiket gyakorlatban is átadják magyar szaktársaiknak. A vasút dolgozói különös érdeklődéssel várták Panyin elvtársat, a közismert sztahanovista mozdonyvezetőt. Panyin elvtárs ismerteti a Szovjetunióban már bevezetett 500 km-es mozgalmat. Elmagyarázza, hogy ennek a mozdonyok napi hasznos kilométerszámának emelése, és gyors szereléssel a várakozási idő megszüntetése a lényege. A párt lehetővé tette, hogy a vasút dolgozói az új módszerekkel, a sztahanovista mozgalom jelentőségével elméleti téren is megismerkedjenek. Így jutott el a párt iránymutatása és a szovjet tapasztalat a dolgozókhoz, melynek eredményeképpen elindulhatott az első 500 km-es szerelvény. Lengyel József nagy megtiszteltetésnek veszi, hogy ő vezetheti az 500 km-es mozgalom első mozdonyát. Tudja és érzi, új úton jár, hogy kezdeményezése forradalmi változást jelent a magyar vasutak történetében. Nyíregyháza. A vonat jóval a meghatározott idő előtt érkezik. A kiváló teljesítményt a munka pontos megszervezése tette lehetővé. Lengyel elvtárs intézkedik, hogy mozdonya ne vesztegeljen az állomáson. Megbeszéli a forgalmi személyzettel, hogy a fővárosba irányított szerelvény szabad pályát kapjon. A brigád gyorsan végzi a mozdony kezelését, az összeállított szerelvény már készen áll. Az út visszafelé is sikerrel járt. Lengyel József örömmel számol be Panyin elvtársnak eredményes útjáról. ^[2]

Kicsit zavarosak voltak az adatok a két dombormű körül, köszönöm a segítséget Marinak (Cédrus) és Józsefnek (Vódli) hogy segítettek kibogozni.

---