A szobrot az I. világháború negyedik évében készítette Pásztor János szobrászművész. Külön megrendelés nélkül kifaragta és a városnak ajándékozta. Kivitelében a szobor rokon vonásokat mutat az áldozatkészség szobraival, de ez estben már elmarad a szögelés rituáléja, és célja, üzenete sem azonos azokéval. A Nagy Háborúban értelmetlenül elesett honvédeknek állít emléket. Ez tekinthetjük az első ilyen jellegű emlékműnek. A hősi emlékmű (http://www.kozterkep.hu/~/1456/_elso_vilaghaborus_emlekmu_hodmezovasarhely_pasztor_janos_1938.html ) felállítását megelőző időben a szobrot rendszeresen kivitték a Kossuth térre, ahol háttérül szolgált a hősökről történt városi megemlékezésekhez.
A szobor eredeti helyét a városháza lépcsőházában Pásztor János jelölte ki. Itt is volt egészen az 1950-es évekig. Ekkor átszállították a múzeumba. 1956-ban visszakerült eredeti helyére, 1958-ban újra visszavitték a múzeumba. 1990-ben ismét visszakerült az eredeti helyére, ahol jelenleg is megtekinthető.

Ha elfogadod tőlem is, íme: 'A Honvéd című szobor az első világháború egyre kiábrándítóbb élményei nyomán keletkezett. A szobrász, aki maga is volt katona, megbízás nélkül készítette az életnagyságon felüli figurát - a harcokban értelmetlenül elpusztult paraszt- és munkásembereknek akart emléket állítani a hársfából kifaragott szoborral. Elgondolásában és kompozíciójában magyarázó-elbeszélő, formálásában naturalisztikusan részletező a Honvéd. Szinte csoda, hogy a dekoratív elemekkel -címer, tölgyfaág- megtoldott szoborban mégis feldereng valami a jó művek formai erejéből. A kompozíciót ... szelleme és stílusa révén az életkép jellegű Pásztor-művek közé sorolhatjuk.'
Írja Heitler László: Pásztor János című könyvének 16. oldalán.