A valamikori Osztrák-Magyar Bank - ma Magyar Nemzeti Bank - székháza építésének történetét a kapcsolt műlap írja le.
A bank épülete a kor ízlésének és az akkor egyre inkább szaporodó pénzintézetek 'imige-nek megfelelően sokrétűen díszített. Úgy külső, mint belső díszítményei kirívóan igényesek, méltán érdemelték ki a műemléki besorolást.

Róna József több feladatot kapott az épület díszítése kapcsán. Azon felül, hogy az oromzaton látható szoborcsoport is az ő nevéhez fűződik, az épületen körbefutó domborművek elkészítésekor is több témát kapott.
Ezek a domborművek a székház Hold utcai bejáratától két irányban láthatók, ebből a Kereskedelem ábrázolása a kaputól balra. Egész pontosan az első, ebbe a sorozatba tartozó alakja - ezi a főniciai kereskedelem ábrázolásához tartozik - már a Szabadság tér és Hold utca sarkán, a tér felöli oldalon megjelenik.

Gerle János: A pénz palotái című - A mi Budapestünk sorozatban megjelent - kiadványában olvasom: '...Az épület homlokzatain a talapzatot lezáró párkány felett reliefsor fut körbe a banktörténet és a pénzfunkciók hol allegorikus, hol naturalista jeleneteivel. Róna József szobrász faragványain a Hold utcai oldalon alapvető ipari tevékenységek, az egzotikus tájakon folyó kereskedelem, a régi piaci pénzváltó... jelképes figurái jelennek meg...'
A Földes Mária által írt 'testvér-kiadványában', a Háztűznéző címűben a függelékben /tematikusan/ szerepelnek ezzel egybevágó adatok és az évszám is, ami azt mutatja, a Hold utcai oldal előbb készült el, mint ahogy az épület munkálatai befejeződtek.

A reliefsor végigvezet minket a főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem történetén, a csere-, ill. hajózási kereskedelemtől, a pénz megjelenésén keresztül, a váltót kiállító 'bankárig', talán még az uzsorás is látható.