Gerle János: A pénz palotái című - A mi Budapestünk sorozatban megjelent - kiadványában olvasom /itt ismétlem/: '...Az épület homlokzatain a talapzatot lezáró párkány felett reliefsor fut körbe a banktörténet és a pénzfunkciók hol allegorikus, hol naturalista jeleneteivel. Róna József szobrász faragványain a Hold utcai oldalon alapvető ipari tevékenységek, az egzotikus tájakon folyó kereskedelem, a régi piaci pénzváltó... jelképes figurái jelennek meg...'

Ez az idézet az egyik kapcsolt műlapon is szerepel. A dátum meghatározásában ugyancsak Földes Mária írására hagyatkoztam (ld. u.ott).
Ugyancsak a kapcsolt lapon, ill. lapokon olvasható minden alapvető információ, ami az épület, annak építése és Róna József épületen szereplő domborművei kapcsán fontos.

Talán elmondható, hogy az ipar témakörét bemutató reliefsor a 'naturisztikus' ábrázolás csoportjába tartozik. Lényegében a bányászat és a kitermelt anyag felszínre juttatásának küzdelmes lépéseit véltem felfedezni. A sarkon túl szerepel még egy kovács, aki láthatóan szintén kemény fizikai munkát végez.

Érdekes adalék a felhasznált anyagról: 'A homlokzat kőanyaga Erdélyből származik, amelyet elkészültét követően magnéziumfluáttal mosták le, ezáltal növekedett fagyállósága és így nyerte el meleg, sárgásbarna színét. '
Forrás: MNB honlapja - Külső virtuális séta http://penziranytu.mnb.hu/VirtualisEpuletSeta/1/index.htm