Leírás:

„1930. december 10. Soltvadkert község képviselőtestülete elhatározta, hogy a község 200 hősi halottjának emléket szoborral örökíti meg, A szobrot Kalotay Ottó budapesti szobrászművész készíti, s a jövő tavasszal leplezik le.”

„1931. május 2. A soltvadkerti Hősök szobra elkészült. Az eddigi tervek szerint május 31.-én lesz a szobor ünnepélyes leleplezése, amelyen részt vesz József királyi herceg, aki az ünnepi beszédet mondja.”

„1931. május 31. József főherceg tábornagy vasárnap, a hősök napján lélekemelő ünnepség keretében leplezte le a Soltvadkert nagyközség 322 hősi halottjának emlékére emelt monumentális bronzba öntött emlékművet. – Láttam őket az összes harctereken - mondotta a főherceg – és tanúja vagyok annak, hogy ott, ahol baj volt,bajsors és veszély fenyegetett, minden parancsnok csak magyar csapatokat, magyar katonákat kért. Tegyük félre a magyar széthúzást és viszályt, adjunk egymásnak kezet, és dolgozzunk vállvetve hazánk boldogabb jövőjéért, hazánk feltámadásáért – fejezte be lendületes beszédét a főherceg; melynek végeztével hatalmas babérkoszorút helyezett a szobor talapzatára.” /MTI archívum/

A Hősök szobra azóta is ott áll. A teljes menetfelszerelésben puskájára támaszkodó, tekintélyes bajuszú 2,2 méter magas katona keleti irányba néz. A három méter magas mészkő talapzaton „AZ NEM LEHET, HOGY ANNYI SZIV HIÁBA ONTA VÉRT…” felirat olvasható. A hátoldalán három, a két oldalsó részen két oszlopban összesen 333 név van bevésve. Ebből 11 név a második világháborúban elesett katonáé. A mészkő talapzat 2,8x2,2 méter alapterületről indulva lépcsőzetesen csökkenő alapterületű hasábokból áll. Az emlékművet impozáns park veszi körül sétányokkal, padokkal, szökőkúttal és gondozott virágágyásokkal.

(Forrás: az MTI archívum anyag felkutatásában ifj. Káposzta Lajos és Légrády Andor soltvadkerti helytörténészek segítettek)