Az épületet, melyen az alkotás található, Brein Ferenc építész tervezte. Az épületet az építész élettársa (törvénytelen felesége), Stadler Katalin számára építette. Az épületet az irodalom így is emlegeti: Brein-féle tornyos ház.

Az életnagyságú allegorikus nőalak ötödmagával található az épületen. Sokáig múzsaként gondoltam ezekre a kedves figurákra. A fotózáskor jöttem rá, hogy nem így van, mivel múzsák kilencen vannak, bár három az itteni alkotások közül lehetne múzsa (Kleio – történetírás, Polühümnia – költészet, Terpszikhoré – tánc).

Az itt bemutatott alkotás kezében kalapács van, lábánál rokka, tehát a kézművességhez, művészethez köthető a figura.

Az archív felvételen, mely 1879-ben készült, jól látszik az épület, illetve rajta az épületet díszítő szobrok. Az épület építését 1876 utánra datálják. Brein Ferenc (?-1879) 1856 után telepedett meg Székesfehérváron, az 1855-ben Budapesten bejelentett csődhelyzete miatt, ahol előzőleg anyja özvegyi mesterjogán működött. Székesfehérváron a régi ciszterci gimnázium köszönheti tervezésének mai formáját (1874) és az egyik laktanya terveit (1854) is ő készítette. Így a felállítás évének 1879-t jelöltem meg, lévén ez a legkorábbi dokumentum, melyen a már álló épület a szobrokkal együtt látható. A képet Klökner Péter készítette, aki Székesfehérvárról ebben az időszakban több fotográfiát is készített. A fotózás akkori technikája miatt valószínűleg az újonnan kialakított Vörösmarty térről ez az egyik első fotográfia, akkor még elég gyér volt a növényzet, bár a Vörösmarty-szobrot körülölelő liget már érzékelhető. Az épület építésekor a Vörösmarty térhez tartozott, ma azonban ez az épület a Széchenyi utcának ezen az oldalon található első háza.

Sajnos az alkotó kilétét homály fedi, közel egy éves nyomozás sem derített fényt a szobrász kilétére.

Források: Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno… 89. o., 148. o., Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, 149–150. o., Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein család. In: Építés –Építészettudomány 4. évf. 1–2. sz. / 1972, 165–222. o., Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei: Székesfehérvár, 326. o.