A tornyos épületet Brein Ferenc tervezte. Az épület két homlokzatán hat dús idomú, kedves arcú, lepelbe burkolózott allegorikus nőalak látható. Az épület az építész élettársa, Stadler Katalin számára épült. Az épületet a szakirodalom Brein-féle tornyos házként ismeri.

Munkanapokon reggelente és délutánonként mindig megcsodálom az épületet és rajta a kedves figurákat. Az általam csak múzsáknak nevezett épületszobrok közül négy az épület Széchenyi utca felé eső homlokzatán a tornyok alatt látható, kettő pedig a Vak Bottyán utcai homlokzat jobb oldali tornyos része alatt helyezkedik el.

A hat allegorikus nőalak közül ez a szobor – mivel kezében festőpaletta van –, a festőművészethez köthető. Az alkotás a homlokzattal szemben állva a jobb oldali torony alatt áll, és a két alkotás közül a bal oldali figura.

Az archív felvételen, mely 1879-ben készült, jól látszik a ház, rajta az épületet díszítő szobrokkal, az épületet a leírások szerint 1876 után építették. Ez alapján az alkotás felállítása évének 1879-t jelöltem meg, lévén ez a legkorábbi fotográfia, melyet Klökner Péter készített, és amelyen a már álló épület látható. Az akkori fotózási technika miatt feltehetőleg az akkoriban kialakított Vörösmarty térről ez az egyik első fotográfia. Brein Ferenc (?–1879) 1856 után került Székesfehérvárra, az 1855-ben Budapesten bejelentett csődhelyzete miatt, ahol előzőleg anyja özvegyi mesterjogán működött. Budán és Pesten Brein Ferenc 78 munkája került azonosításra Komárik Dénes írása szerint. Székesfehérváron a régi ciszterci gimnázium emeletráépítése volt egyik ismert munkája (1874), és 1854-ben az egyik laktanya terveit is ő készítette. A tornyos épület építésekor a Vörösmarty térhez tartozott, jelenleg azonban ez az épület a Széchenyi utcának ezen az oldalon található első épülete.

Az alkotónak sajnos nem sikerült nyomára akadni.

Források: Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno… 89. o., 148. o., Magony Imre: Székesfehérvár szobrai, 149–150. o., Komárik Dénes: Brein Ferenc és a pesti Brein-család. In: Építés – építészettudomány 4. évf. 1–2. sz. / 1972, 165–222. o., Entz Géza Antal (szerk.): Magyarország műemlékei: Székesfehérvár, 326. o.