Az épület homlokzatát 1712 óta díszítik címerek és ovális keretbe foglalt falképek. Akkor a város egy soproni piktort bízott meg, hogy a festett címereket elkészítse.
A ma látható képek (címerek) közül egyedül a Kőszeg címerét ábrázoló az amelyik eredeti. A témáját tekintve a középen lévő magyar címer is megegyezik az eredetivel, de ott a felújítások során kisebb módosításokra is sor került.
Chernel Kálmán az 1877-ben kiadott városmonográfiájában az alábbiakat írja:
"A tanácsház épületének keletre dűlő homlokzata öt széles és magas ablakával a belváros főterére tekint, ablakai között dombor vakolat körök vannak alkalmazva, melyeknek két elseje üres, harmadikában Magyarország, negyedikében a császári ház, ötödikében pedig Kőszeg város czimerei 1712-től fogva, de többször megujjítva díszlenek." ^[2]
A leírás a szerint az első és a második mező akkor üres volt. Az elsőben ma a Jurisics-címernek ad helyet, a második pedig Szűz Mária alakjának.
Az 1920-as években készült képeslapon az első körben már a Jurisics-címert látjuk, viszont üres a negyedik, ahol korábban a császári címer volt. (Lásd: csatolt archív kép)
Egy biztos, 1943-ban a két új kép került fel a homlokzatra. A második mezőben Szűz Mária látható Magyarország védasszonyaként. A negyedik mezőbe (oda, ahol korábban egy ideig a császári címer volt látható) Szent István magyar király alakja került, király palástban, kereszttel és uralkodói jelképekkel. Mindkét képet Radnóti Kovács Árpád készítette 1943-ban.
Radnóti Kovács kőszegi kapcsolatai szempontjából fontos adat, hogy néhány évvel korábban a kőszegi polgári fiúiskola tanára volt. ^[3]

---