A tudóst földgömbbel és körzővel ábrázoló -embernagyságúnál nagyobb-terrakottaszobrot, Stüler javaslatára Berlinben rendelték meg.
Mintáját -- Emil Wolff berlini szobrász készítette.

A Magyar Tudományos Akadémia székházának impozáns palotája: háromhomlokzatos, kétemeletes, neoreneszánsz épület.
A palota tervezésére - hosszú vita és sok tiltakozás ellenére is -
megbízást kapó Stüler, az észak-itáliai reneszánsz építészeti elemeit
a berlini neoreneszánsz tendenciákon átszűrve hozta Magyarországra.
A homlokzati architektúra kialakításán, a funkcionális és alaprajzi elrendezés meghatározásán túl döntő szerepet játszott az épület plasztikai és szobordíszeinek kiválasztásában is, s ezáltal a figuratív elemek az architektúra meghatározó részeivé is váltak.
A rizalit második emeletének félköríves ikerablakait korintoszi fejezetű oszloppárok választják el egymástól, amelyek egy-egy Berlinben készített terrakotta szobrot fognak közre: a nőalakok tudományágakat -- a természet- és jogtudományt, a filozófiát, a matematikát és a történelmet -- allegorizálják. Fölöttük egy-egy medailonba foglalt Minerva- illetve Apolló-fő található.
Az oldalszárnyak főhomlokzati szakaszainak kiképzése egyszerűbb, lényegében azonos a Duna-parti és az Akadémia utcai homlokzatokéval.
A vörösmárvány lábazat felett a kváderes földszinti falfelületet egyszerű félköríves ablakok sora tagolja. Az első emelet félköríves ablakait bábos mellvéddel, a második emelet ikerablakait táblás mellvéddel díszítették.
A második emeleten kiváló tudósok és művészek terrakottaszobrai láthatók, a zárópárkány felett a balusztrádos attika sarkain egy-egy kandeláber van.

A tudósokat ábrázoló terrakottaszobrokat (a magyar tudóst, Révai Miklós nyelvészt és a Lomonoszov orosz kémikust ábrázoló szobrok kivételével, melyeket Izsó Miklós és Palotai Szkalos Gyula készített) Emil Wolff berlini szobrász mintázta. A főhomlokzat két sarkán Galilei és Révai szobra áll,
a dunai homlokzaton Newton és Lomonoszov -- ez utóbbi csak a második világháború után került ide, korábban Raffaello alakja állt a helyén, végül az Akadémia utcai homlokzaton Descartes és Leibniz kapott helyet.

A dunai homlokzatot háromtengelyes, enyhe kiülésű középrizalit tagolja.
A földszinti félköríves ablakokat erőteljes, kváderezett pilaszterek, az első emelet ablakait tükrös falpillérek s oszlopos bélletes architektúra kereteli, míg a második emeleten a posztamensekre állított allegorikus nőalakok
- a Régészet, a Költészet, a Csillagászat és a Politika megjelenítői --
a főhomlokzattól eltérően itt szabadon állnak. A rizalit sarkait a balusztrádos attikára állított kandeláberek hangsúlyozzák. A dunai homlokzat hangsúlytalanabb öttengelyes szakaszainak kiképzése hasonló a főhomlokzat alárendeltebb szakaszainak architektúrájához.
Forrás: http://mta.hu/cikkek/a-szekhaz-102661