Magyarország első, teljesalakos, köztéri szobrát gr. Batthyány Lajosról Ikervár közönsége közadakozásból állíttatta, amelyet Bory Jenő szobrászművész 1913-ban mintázott meg, majd bronzba öntetett.
Bory Jenő egy nézetre szánt, zárt szobrot tervezett. A kovácsoltvasból és betonból készült kerítés mögül kiemelkedő, három lépcsős szürke, gránit talapzat tetejére helyezték el a szobrot. A talapzat hátterét a kastély 2,5 méter magas, tagolt beton kerítése adta, amely a kastély parkját északról, nyugatról és egy darabon keletről is határolja. Ebből a zárt térből emelkedik hat méter magasra gr. Batthyány Lajos alakja. Messze, a háttérben kastélyának felső emelete és gloriettje, illetve loggiája látható. Batthyány Lajos nemes alakja vastag, meleg köpenyébe burkolva, szinte a világtól elzártan, nagy-nagy nyugalommal és megadással, az ikerváriak szerint „VÁDLÓN ” tekint Bécs felé. A talapzaton csak a Gróf aranybetűs neve, illetve a Batthyány család grófi koronás sátorban elhelyezett címerpajzsa látható.

1923-ban az Országos Ipar Egyesület által adományozott szalagos, feliratos, bronz koszorúval gazdagodott a szobor. Ezt örök emlékül szánták, és a szoboralapzat lépcsőire helyezve terveztették és öntették meg.
1946 táján a község Szociáldemokrata Pártjának elnöke eltávolíttatta az emlékmű talapzatáról a koronás, grófi, családi címert.
A Rákosi-időkben a fémgyűjtő kis úttörők begyűjtötték a bronz koszorú jobb oldali szalagját. / 9. kép /
Csak 2005-ben tudtuk pótolni az emlékmű eltávolított darabjait. A szalag szárát Schrammel Imre keramikus, főiskolai rektor mintázta meg. A családi címer öntőformáját a talapzaton megmaradt foltja és a régi fényképek alapján Koszorús Ödön rekonstruálta. Az öntést Schrammel Imre végeztette el.

Forrás: Koszorús Ödön - A Batthyány szobor története