A dombormű eredetileg Budapesten, a Hősök terén volt látható, az Ezredévi emlékmű részeként. I. Ferdinánd király szobra alatt, amit Margó Ede készített, és 1905-ben helyeztek el.
A szobor, hiába kerestem a szoborlapon, valami oknál fogva, még nem szerepel nálunk.
A Tanácsköztársaság idején levették az emlékműről a Habsburg-uralkodók szobrait, de a Horthy-korban visszatették őket. A második világháború után vették le ismét a történelmileg már nem kompetens alkotásokat, és pótolták őket más szobrokkal az ötvenes évek közepén. I. Ferdinánd helyére Bocskai István szobra került (Holló Barnabás alkotása), amit a Köröndről hoztak át az emlékműre.
Az üres helyre a Millenniumi emlékművön Marton László domborművét tették, ami a hajdúk és a császári katonák harcát eleveníti fel.

Az egri vár védelme című Zala György dombormű 1965-ben került mai helyére, az egri várba. Egy félmondat indított további kutatásra, a már publikált műlap kiegészítésére. Prohászka László Szoborhistóriák című könyvének 37. oldaláról származik, és így hangzik: 'Eger ostromát ábrázoló dombormű valószínűleg 1952-ben, a vár megvédésének négyszázadik évfordulóján került Egerbe.'

A 'valószínűleg' szó verte ki nálam a biztosítékot, meg az, hogy akárhány könyvet olvastam Egerről, ez az alkotás nem szerepelt benne. Aztán tegnap este végigolvastam mindent, ami itthon volt.
Egri útikalauz (1958)
Pethő Tibor: Budapest- Eger- Szilvásvárad
Kozák Károly: Az egri vár (1973)
Wellner István: Eger (1987, Panoráma útikönyv)
Ebben az utolsó könyvben volt csak benne a dombormű, természetesen adat nélkül.
Viszont a múltkorában, amikor Egerben fotóztam, pihenésként a sok séta között két órát eltöltöttem a Megyei Könyvtárban. Ott megnéztem azokat a könyveket a helytörténeti gyűjteményben, ami nekem segítségül szolgálhat. Felírtam szépen a listát, és itthonról megrendeltem az interneten a könyveket. Ezek egyike volt Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében.
Végül ebben találtam meg a felállítás dátumát, az 1965-ös évet. Az adat biztosnak tűnik, mert látszik, hogy az egész könyv egy alapos, és mindenre kiterjedő, hosszas kutatás eredményeként jött létre.

A dombormű mérete Neszták Béla adatai alapján: 115 x 250 cm. A mozgalmas csatajeleneten, ha jól számolom, kilenc emberi alak látszik.

Személy szerint nagyon sajnálom, hogy a dombormű már nincs az eredeti emlékművön, hisz a magyar történelem egyik legnagyobb győzelmét örökíti meg, melyet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből, és az abból készült filmből ismerhetett meg szinte minden magyar ember.

Vagy úgy is fel lehet fogni, hogy ott, Egerben van a legjobb, legméltóbb helyen...