1881 évben merült fel először az emlékmű felállításának gondolata. 1894.-ben már a képviselőház is napirendre vette. Elhelyezésére két hely merült merült fel. A Gellért hegy és az Andrássy út vége. Végül is az utóbbi mellett döntöttek. Ehhez azonban először le kellett bontani az Ybl Miklós tervezte Gloriettet.
A terv elkészítésével Zala Györgyöt és Schickedanz Albert műépítészt bízták meg. Az elkészített terv alapján a kivitelezési feladatot Zala György kapta meg. A szobrok nagysága miatt a munkálatokhoz a nyugati pályaudvar egyik raktárát kellett használni. Zala itt mintázta meg Gábor arkangyal és Árpád lovasszobrát.
Hogy a munka gyorsabb menetét biztosítsa, amellett, hogy a munka oroszlánrészét végezte, megbízta Köllő Miklós, Sennyei Károly, Margó Ede, Kis György, Füredi Richard és Telcs Ede szobrászokat egy vagy két fejedelem szobrának elkészítésével.
1897. év júniusára készült el Gábor arkangyal mintája, és hozzákezdtek öntéséhez. A mérnöki hivatal időközben kifogást emelt amiatt, hogy a tervezett oszlop nem fogja bírni a szélterhelést. Ezért az oszlopot lebontották és a sóskúti mészkövet a keményebb haraszti mészkőre cserélték.
1900-ban a Gladenbeck bronzöntödében elkészült Gábor arkangyal szobra, mely a Párizsi kiállításon Gran Prix díjat nyert. A többi szobor öntését Raffaello Vignali olasz öntő készítette Budapesten..
1905-ben elkészült Mátyás, I. Ferdinánd, IV. Béla, Károly Róbert, II. Lipót királyok szobra. 1906-ban Könyves Kálmán, Hunyadi János és a „Háború” bigás csoportja. 1908-ban I. Ferenc József és a „Béke” bigás csoportja. 1911-ben Szent László, Szent István és Mária Terézia szobra és 5 dombormű.. 1912-ben II. Endre. III. Károly és Árpád lovasszobra. 1914-ben 3 dombormű, 1915-ben 1 dombormű.
A háborús időszak miatt a munkálatok szüneteltek. A forradalmak alatt I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót szobrát eltávolították. I. Ferenc József szobrát pedig teljesen összetörték, úgy hogy azt Zala teljesen újra mintázta a régi tábornoki egyenruha helyet koronázási díszöltönyben.
1926. évben indult újra a munka, ekkor készült el újabb 5 dombormű. 1927-ben Nagy Lajos, 1928-ban Előd, Ond, Kund és Tas, 1929-ben pedig Huba és Töhötöm vezérek lovasszobrai.
Az emlékművet 1929. május 26.-án avatták fel.
A domborművek témája általában a fölöttük lévő államférfihoz kapcsolódott. A Károly Róbert alatti dombormű azonban az 1278-as morvamezei csatát jeleníti meg. (Időben tehát jóval korábbi eseményt idéz meg, mint amikor a király uralkodott.
1945 után a politikai változások miatt a megsérült Habsburg szobrokat nem állították helyre, és levették az épen maradt további két szobrot is. Az így megüresedett öt helyre a Köröndről Bocskai István és Bethlen Gábor szobrát állították. Thököly Imre megörökítésére Grantner Jenőt, II. Rákóczi és Kossuth megmintázására Kisfaludi Stróbl Zsigmondot kérték fel. Ugyanők készítették szobraik alá a domborműveket is.
Eredetileg sem az államférfiak, sem a domborművek alatt nem volt felirat. A hatvanas években ezeket pótolták, kivéve egyet a Morvamezei csata 1278 feliratot.
Forrás: Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái 1934
Prohászka László: Szoborsorsok 1994
Végezetül egy érdekesség. A Budapesti Történeti Múzeumban van egy kisplasztikákból álló együttes, mely az emlékművet, és néhány szobrát ábrázolja. Fényképezés után már itthon vettem észre, hogy az ott lévő Zala György alkotásnak jelzett „Háború” és „Béke” bigák nem azonosak azzal, amelyek végül is elhelyezésre kerültek. A forrásokban nem találtam utalásokat arra, hogy mi okozza ezt az eltérést. Hátha valaki tudja.
