Úgy alakult, hogy egyszer csak kezemben tartottam Kossuth fejét! Ez adott lökést ahhoz, hogy a régóta motoszkáló gondolatot megvalósítsam, megkeressem ennek a szobornak a fellelhető 'köztéri' példányát. Ennek érdekében egy antikváriumban megszereztem Ádámfy József: 'A világ Kossuth szobrai' című könyvét.

A szoborról tudtam már korábban. Róna Erzsébet, a szobrász legfiatalabb lánya hagyatékából kerültek dokumentumok a kezembe, ezek között szerepelt az a levelezés, amelyet Ádámfyval a fenti könyv előkészítése kapcsán folytatott. Ugyaninnen került elő a szobor gipsz változata is, amelyet alkalmam volt személyesen kézbe venni – ld. a 7. képet. Gépelési hiba miatt azonban elérhetőségként a 'XIV. Tanács' szerepelt, ahol persze nem tudtak a szoborról. A könyvben IV. kerület lett rögzítve, célhoz értem!

A mellszobor egyedülálló. Kossuth élete során soha nem engedte meg, hogy bárki róla személyesen portrét készítsen. Róna József volt egyedül, akit idős korában, az emigrációban töltött időben – rokoni közbenjárásra – beengedett a dolgozószobájába, hogy figyelje őt munka közben. Kossuth abban az időben írta emlékiratait, elmélyülten dolgozott.
Az esemény súlyát bizonyítja az is, hogy erről röviden, de tudósított a Vasárnapi Újság 1890. évi 15. száma is: „Róna József szorgalmasan dolgozik Kossuth mellszobrán. A szobrász a múlt hónapban járt Turinban Kossuthnál, ki megengedte, hogy szobrát elkészít­hesse.' http://epa.oszk.hu/00000/00030/01884/pdf/01884.pdf

Az alkotó az eredeti mellszobrot vörös viaszból formázta meg, az azonban az idők folyamán eltűnt. A fennmaradt példányok az eredeti terrakotta másolatai.
Hátsó részén felirat rögzíti a tényt (ld. a 2 sz. képen), a szobor az idős Kossuthot ábrázolja, eredetijét Róna József 1890-ben készítette Turinban. A másolatokat az Országos Kossuth Egyesület készíttette – az előlapon jegyzett évszámok (1848–1948) tanúsága szerint a szabadságharc 100. évfordulóján. Ádámfy könyvében kiigazítja a feliratot. Az ottani bejegyzés szerint Kossuth az időben 82 éves volt, de valójában 88 éves korában készült az alkotás (ld. a jelzett könyv 102. oldalán).
A könyv összegzi és különböző szempontok szerint rendszerezi, milyen intézménynél vagy kinél – magánszemélynél – található ilyen, ún. 'turini' Kossuth szobor.

Róna József írásában – Egy magyar művész élete, megjelent: 1929-ben – az 540–549. oldalon idézi fel Kossuthtal történt találkozását. A mű elektronikus elérhetősége: http://mek.oszk.hu/09200/09272/index.phtml
Az 546. oldalon idézi Kossuth önmagáról és az eseményekről szóló szavait: '...Én csak eszköz voltam Isten kezében! Csak egy része az egésznek! Benne volt a levegőben s körülvett bennünket és öntudatlanul mindenki kivette belőle a maga részét! ... Minden egyes ember, aki a haladást és Magyarország boldogulását akarta. Maga Széchenyi is segített, mert ő is azt akarta, amit én, csupán más úton-módon. ... Mi csak véletlenül kerültünk az események élére. Ha nem mi lettünk volna, mások lettek volna! Minden forrt és erjedt s a nemzet sorsát csak karddal lehetett megoldani!...'